Házasság egyezséges bontása
Házasság felbontása - közös megegyezés
Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása
Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség
I. A házasság felbontásának legegyszerűbb módja, ha megállapodnak a házasfelek, a megállapodásukat írásba foglalják, azt ügyvéd ellenjegyzi és egyezségüket a bíróság jóváhagyja.
Az egyezség azért fontos, mert a bíróság csak abban a kérdésben dönt, amiben vita van. Ha megállapodtunk nincs vita, következésképp nincs miről dönteni.
Ez így egyszerűnek tűnik, de a megállapodásnak valamennyi járulékos kérdésre ki kell terjednie (Ptk.4:21.§ (3)):
a közös gyermek tekintetében:
- a szülői felügyelet gyakorlása,
- kapcsolattartás,
valamint:
- a gyermek tartása,
- a házastársi közös lakás használata,
- ez iránti igény esetén - a házastársi tartás.
Ha tehát egyetlen dolog is - (szfj, kapcs., tartás, lakás) - hiányzik a megállapodásból az nem teljes körű, azaz nem felel meg a feltételeknek. Olyan mintha nem is létezne.
II. A dolog onnan indul, hogy mindkét fél kéri a házasság felbontását, ha az egyik ellenzi vége, jöhet a tényállásos bontás.
A házasság megromlására vezető okokat nem firtatja a bíróság egyezség esetén, annak hiányában viszont szépen bele lehet folyni a részletekbe akár odáig, hogy mikor volt - a (felek közötti) utolsó szexuális kapcsolat. (Ezen kérdésére hangzott el anno válaszként, hogy: „ - Hét hónapja, de akkor sem volt jó...” (Minthogy utóbbira vonatkozó kérdést nem tett fel a bíró, ezen túlléptünk.***)
Ha tehát a bíró kérdésére egyező a felek előadása, miszerint teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott a házasságuk, annak helyreállítására nincs kilátás, valamint mindketten a házasság felbontását kérik mehetünk tovább a megállapodásra:
-
Ki gyakorolja a szülői felügyeletet, (Megállapodás esetén közös felügyelet is lehetséges és ekkor nem kell a kapcsolattartásra nézve megegyezni), alapesetben az egyik fél gyakorolja (anno: gyerekelhelyezés),
-
Kapcsolattartás, (Ha nem kellően részletezett /Heti 2 nap, minden második hétvége, szünetek fele stb./ később – vita esetén – nem lesz mit végrehajtani, illetve számon kérni a "mulasztó" féltől / V.ö.: Mit mulaszt? Nem tudjuk, hisz nem írtuk le./),
-
Tartásdíj (Gyermeké). Ez saját jogán jár függetlenül minden egyéb igénytől és vitától.
-
Közös lakás használata (Mindegy kié, mindegy a jogcím, egy a lényeg: közösen lakták, használták / Ptk. 4:76.§ (1) /. El kell dönteni melyik fél megy, melyik marad a lakásban; esetleg közösen használják a bontást követően is. A lakhelynek illetékességi szempontból is jelentősége van, mert a Pp. 277.§ (2) bek. szerint „ A házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. ” ****
-
Házastársi tartás. (Ha kéri valamelyikük, akkor meg kell egyezniük ebben is.)
Ha mindez megvan, ügyvéd ellenjegyzi és a felek szóban is megerősítik, hogy a megállapodás megfelel nekik, akkor az egyezségüket jóváhagyja a bíróság, és vége.
Ha nincs megállapodás, vagy bármelyik fél menet közben kihátrál mögüle, mehet a tényállásos bontás: ki, mikor, merre, hányszor...
Fentiek mellett / után lehet ráfordulni a vagyonjogra.
https://www.facebook.com/ugyved.tokartamas/
*** Szerencsére a jogszabály sem követeli meg a szexuális kapcsolat minőségének igazolását, ellenkező esetben igen bonyolult bizonyítási – szakértő??? – nehézségekbe ütköznénk - azon túl, hogy a kérdés relatív -, parttalanná téve az amúgy is terjengős eljárást.
**** Ezért volt érthetetlen, amikor a főváros az illetékessége hiányát állapította meg – a felek közös, fővárosi (!!!) lakhelye ellenére – és áttette az ügyet az egyik fél - alperes - állandó lakcíme szerinti bírósághoz. Fellebbezgettem és végül visszakeveredett az ügy - háromnegyed év sem kellett hozzá - ugyanahhoz aki áttette. /Mégiscsak muszáj lesz dolgozni, van ilyen.../ A Pp. ugyanis semmit – okirat /lakcímkártya/, jogcím igazolása – nem követel meg a lakhely kapcsán, ha pedig a felek egyezően nyilatkoznak – tán' csak tudják, hol laknak – nincs mit kétségbe vonni.
Egyébként mindössze arról volt szói, hogy semmi kedvem - kedvünk - nem volt Vas megyébe járkálni, a dolog ugyanis úgy nézett volna ki, hogy fővárosiként mehetünk a határ mellé tárgyalni budapestiek - egyébként egyezséges - bontóperét csak azért, mert itt az istennek nem akar dolgozni az, amelyik középen ül...