A társasági és a cégtörvény módosításairól

A társasági (Gt.) és a cégtörvény (Ctv.) 2007. szeptember 1-től hatályos módosításairól

I.) 2006. július 1. óta valamennyi gazdasági társaság számára lehetővé vált az elektronikus cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás alkalmazása, 2008. július 1-től pedig ez a lehetőség kötelezettség lesz. Papíralapon azután nem lehet cégbejegyzési-, és változásbejegyzési-eljárást kezdeményezni.

A cégnévnek a választott cégformát (Kft., Bt., stb.) valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia 2007. szeptember 1-et követően. Ezen két dolog, a Cégnévvel szembeni minimális követelményt jelenti.

Azaz elégséges, ha  az eddigi „rövidített cégnév” („XYZ  Kft.”) lesz a társaság teljes cégneve. A vezérszó „XYZ” és a cégforma „Kft.” is rövidíthető lesz a teljes cégnévben. Természetesen továbbra is használhatóak az alábbi, az Alapító Okiratban szereplő - eddig is alkalmazott –- megnevezések is: XYZ Korlátolt Felelősségű Társaság, XYZ Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság, XYZ Ingatlanforgalmazó Kft.

Ügyvéd által ellenjegyzett aláírás mintán is el lehet készíteni a cég képviselőinek hiteles cégaláírási nyilatkozatát nemcsak a közjegyzői aláírás hitelesítéssel ellátott címpéldányon. A cég székhelye 2007.szeptember 1-től a cég bejegyzett irodája lesz. Bejegyzett iroda a cég levelezési címe, tehát az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása történik. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratban és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.


2007. szeptember 1-től az ügyvéd jogosult lesz székhely szolgáltatására is, mivel a cég székhelyeként a továbbiakban a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek, illetve ügyvédi irodának a székhelye is bejegyezhető, amely a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak az átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, egyebekről.


2007. szeptember 1–től a cégjegyzék tartalmazni fogja azt a tényt, hogy ha a cég a jegyzett tőkéjét devizában határozza meg, továbbá a cég elektronikus elérhetőségét illetve amennyiben a cég a közvetlen közleményeit a honlapján teszi közzé, ezt a tényt. Amennyiben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény a céget közvetlenül kötelezi közleménynek a Cégközlönyben való közzétételére, a cég választása szerint a honlapján történő közzététellel is eleget tehet ezen kötelezettségének. Amennyiben a cég a közleményét a Cégközlöny helyett a honlapján kívánja közzétenni, ezt a tényt, valamint a cég elektronikus elérhetőségét a cégjegyzéknek tartalmaznia kell. A cég köteles a honlapját folyamatosan működtetni és a honlapon történő közzététellel egyidejűleg a közleményt ismert hitelezőinek elektronikus úton megküldeni. Itt tehát közleményt említ a törvény: (pl. átalakulás, egyesülés, szétválás, jegyzett tőke leszállítása stb.), amely a törvényből fakad, a céget terheli, és közvetlen kötelezés!!!). Nem ilyen pl.: a beszámoló közzététele. Azt tehát a rendes szabályok és költségek mellett kell közzétenni.

A cégbejegyzési eljárás (új cég alapítás) illetéke nem változik. A cégváltozás-bejegyzési eljárás (székhely vagy egyéb adat változás) illetéke egységesen (néhány törvényi kivétellel) 15.000.- Ft lesz. Az összegek a papíralapú eljárásra vonatkoznak. Az elektronikus cégeljárás illetéke bejegyzés esetén 5.000.-Ft., változás-bejegyzés esetén 3.000.- Ft. Azaz nagyságrendi különbség van egy Kft. papíralapú megalapításának illetéke (100.000.- Ft), illetve elektronikus alapú bejegyzésének illetéke (5.000.- Ft) között. Bt.  esetében a fenti összegek a következők szerint alakulnak:  50.000.-Ft, illetve szintén 5.000.- Ft. A változás-bejegyzés során nem ilyen mértékű illetve nagyságrendű a  két eljárás (papír alapú-elektronikus) költségkülönbsége.

II.) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) módosítások:


2008. július 1-ig ad haladékot a törvény a létesítő okiratok a Gt. rendelkezéseivel történő harmonizálására. Fentiek ellenére sem kell módosítani a társasági szerződést, ha az – általános hivatkozásként – még a régi Gt.-re (1997. évi CXLIV. törvény) utal, illetve azon közkereseti társaságoknak és betéti társaságoknak, amelyek társasági szerződése taggyűlésről rendelkezik. Ezen rendelkezések alatt 2008.július 1-től, automatikusan a 2006. évi IV. törvényt, illetve a tagok gyűlése elnevezést kell érteni. Amennyiben a társasági szerződés módosítására nincs szükség, a gazdasági társaság az új Gt.-hez történő igazodását illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül, a cégbíróság számára bejelentheti. (Kérdéses persze, hogy laikusként megítélhető-e a szükségesség. A cégbíró elbíráló munkáját követően nagy valószínűséggel hiánypótlás következik, amely szerint mégis csak szükségesek változtatások, amihez ügyvédi közreműködés szükséges - illeték és költségtérítés megfizetésével egyidejűleg -, minthogy a cég (változásbejegyzési) eljárásban a jogi képviselet kötelező.)

A társasági szerződés, illetve az alapszabály ilyen irányú rendelkezése esetén a beszámoló jóváhagyásáról is lehet 2007. szeptember 1-től, tag- illetve közgyűlés tartása nélkül határozni a korlátolt felelősségű társaságok, illetve a zártkörűen működő részvénytársaságok esetében. (faxos, telefonos szavazás)


A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének összege 2007. szeptember 1-től ötszázezer forintra csökken, a zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje ötmillió forintra változik, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje húszmillió forint marad.

Dr. Tokár Tamás
ügyvéd

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalóthttp://jogpont.blog.hu/

 

 

Kapcsolat


Név:*
E-mail:*
Üzenet:

Elérhetőség