Érvénytelen szerződés

(1959. évi IV. törvény /PTK/ 234.§ - 239.§)

Miután a szerződésekkel emberek dolgoznak, az egyes megállapodások kapcsán eshetnek hibák (felróhatóak, vagy vé(le)tlenek), amelyek mértékük függvényében kihathatnak a szerződés hatályára, azaz annak tényleges alkalmazhatóságára.

A törvény - attól függően, hogy a hiba (akarati, formai, tartalmi stb.) milyen mértékű – különbséget tesz az egyes szerződések tényleges alkalmazhatósága között.

I.) Ha a szerződésben a hiba olyan mértékű, amely a szerződés érdemét, lényegét, kötelező formáját (pl. írásbeli alakiság) érinti, a szerződéshez joghatás nem fűzhető. Az ilyen szerződés abszolút érvénytelen, semmis lesz, azaz külön eljárás és per nélkül is alkalmatlan lesz joghatás kiváltására. Az így „szerzett” jogára eredményesen senki sehol nem hivatkozhat (pl. szóbeli megállapodással csak semmisen adhatok túl a lakásomon).(1)

II.) Amennyiben a felmerülő hiba kevésbé jelentős, a szerződés kötelezően alkalmazandó (hatályos) lesz egészen addig, amíg azt bíróság előtt sikeresen (!!!) meg nem támadják. (Azaz az érvénytelenítési pert meg is kell nyerni.) Megtámadási okok többek közt a tévedés, a megtévesztés, a jogellenes fenyegetés, a kényszer stb. Tehát amennyiben a szerződés kényszer, tévedés stb. hatása alatt született, akkor az relatív érvénytelen (megtámadható) lesz. /Relatív, azaz a megtámadás eredményének függvényében érvénytelen/.

Fentiekből következik, hogy a semmis (I.) és a sikeresen megtámadott (II.) megállapodás: érvénytelen, ahhoz joghatás nem fűzhető, az ilyen szerződésnek sem jogosultja, sem kötelezettje nem lesz, pontosabban lesz, csak nem lesz jogosult illetve kötelezett semmire.


III.) A relatív érvénytelenséget gyakran keverik össze a részleges érvénytelenséggel:


„Ptk. 239. § (1) A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.”

Mit is takar a fenti mondat? Azt az esetet, amikor egy szerződés több különálló kérdést is szabályoz, és azok egyike utóbb aggályossá válik (pl. generál-kivitelezés esetén az építési munka hibátlan, a gáz-bekötés során azonban kiderül: megvalósíthatatlan ( lehetetlen ) dolog létrehozására kötöttek szerződést a felek).

A szerződés egészét ilyenkor hiba lenne hatálytalanítani (az eredeti állapotot helyreállítani). Ekkor lép be a Ptk. 239. § (1) kisegítő szabálya: a szerződésből alkalmazható kondíciókat alkalmazni is kell, az alkalmazhatatlant viszont nem szabad.

Gyakorlat:
 
A részleges érvénytelenség törvényi szabályának fontosságát valamennyi olvasóm beláthatja, ha az alábbi esetet végigfutja:

Annak idején a Szerencsejáték Rt. TippMix játékának indulásakor a TippMix-en kombinációban (több esemény egy szelvényen történő bejelölése) kötött fogadáson - egy (a megtett kombinációban is szereplő) sportesemény törlése során, a kombinációs szelvényen egyébként - elért nyereményt (amennyiben az adott szelvény összes többi eseményét eltalálták) az Sz. Rt. nem volt hajlandó kifizetni, csak a megtett tétet visszaadni, mondván: „töröltek egy eseményt (a sok közül) így érvénytelen a fogadás (egésze).”

Mért is volt hibás ez a gondolatmenet? Azért, mert a – szabályzat adta keretek között – a TippMix szelvényen megtett fogadások önállóan is, (több önálló egyszeres kötés) és összességükben is (kombinációs kötés) teljes szerződések. (A játékszabályzat szerint minden szükséges alaki és tartalmi követelménynek megfeleltek).

A Szerencsejáték Rt., tehát – a számára olcsóbb – abszolút érvénytelenség (lehetetlenülés) szabályát alkalmazta /nota bene: azt is jogszabálysértően/ (azaz: tét: vissza), a részleges érvénytelenség (azaz: arányos nyeremény: kifizetve) szabálya helyett.

Példa:

Ha feltettem egy 5-ös kombinációt a játékban és eltaláltam mind az öt sporteseményt, járt a nyeremény. Ellenben az Sz.Rt. szabályzata szerint, ha ugyanezen 5-ös kombinációt kombináltam egy további 6. eseménnyel, (amit utóbb rajtam kívül álló okból, pl. rossz időjárás miatt töröltek) nem járt semmi, csak a befizetett összeg. Tehát két utóbb ugyanolyan(ná vált) szelvény (szerződés) esetében két különböző eredményre jutott a szabályzat, annak ellenére, hogy mind a két szelvényen ugyanazok (az eltalált) fogadási események szerepeltek. Az eredmény: az egyik szelvény nyereményét kifizették, a másikat meg nem, pedig a nyeremény - a törvény szerint - mindkét esetben járt volna…

A fenti logika hibája könnyen belátható:

Vajon a felek /Sz.Rt. - fogadó/ „az érvénytelen rész hiányában” (pl. törölt olasz bajnoki meccs) is kötöttek volna megállapodást (fogadási szerződést)? (Ptk. 239.§ (1)). Hát persze: egy másik kombinációs szelvényen, arányosan kisebb odds-szal. Tehát a fogadási szerződésből csak az érvénytelen részt kellett volna „kivenni”, a megmaradó részeket viszont egészében kellett volna alkalmazni.
 
Anno én egy komoly 3.000.- Ft-os nyereményemet pereltem (jelképes 5.000.- Ft illeték mellett), majd peren kívül egyeztem meg a Szerencsejáték Rt.-vel. Gondolom ott is volt nagy csodálkozás a volumenen(2) …

A Szerencsejáték Rt. sosem ismerte be a tévedését (nem is feltételezve rosszindulatú mulasztását), de nem sokkal a fenti magánakcióm lezártát megelőzően (még perben állásunk alatt) a 2001. augusztus 6-án kelt „újrakodifikált” TippMix játékszabályzatban már az általam javasolt törvényi fordulat szerepelt. Ez nekem ugyan jelentett némi szakmai elégtételt, de a(z) - egyébként nyertes, majd törvénysértően vesztessé leminősített - fogadóknak már az égvilágon semmit sem.

Dr. Tokár Tamás
ügyvéd

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

 


megjegyzés:

(1) „An oral contract isn't worth the paper it's written on". (A szóbeli szerződés annyit sem ér, mint amennyit a papír, amire írták). Jegyezte meg egyszer találóan Samuel Goldwyn az MGM  filmstúdió tulajdonosa. (Bár ő valószínűleg inkább a megállapodás körülményeinek utólagos igazolhatóságára gondolt, ami „papír nélkül” kétséges.)

(2) Az eredeti tervem a perrel egy mindenkire kiterjedő hatályú közérdekű kereset indítása volt, amely per megindítására sajnos nem tudtam rávenni a Szerencsejáték Felügyeletet, én pedig magánszemélyként nem indíthattam ilyen pert. 

 

Kapcsolat


Név:*
E-mail:*
Üzenet:

Elérhetőség