blog

Tokár Ügyvédi Iroda

Közúti baleset okozásának vétsége

Közúti baleset okozásának vétsége / Btk. 235.§ (1) bekezdés /

Egyik barátom szenvedett pár éve balesetet, mint kiderült okozója is volt, a sérülések miatt büntetőeljárás indult ellene; amely nemrég zárult jogerősen.

A balesetet ketten hozták össze: ő a pirosnál álló sort kerülve motorral balról a záróvonalat átlépve és a gyalogos, akit elütött. A gyalogos körültekintés nélkül szaladt elé, egyébként tiltott helyen.

Az eredmény: mindkettőjük nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett.

A büntetővégzésben az ügyészség másfél év eltiltást kért, és 250 napi elzárást a pénzbüntetés meg nem fizetésének esetére.

Ezt kissé sokalltuk, így tárgyalás tartását kértem, Ez kulcsfontosságú az ilyen ügyekben, ennek hiányában az ügyészi büntetővégzés emelkedik jogerőre. Elsőfokon egy évre mérsékelték az eltiltást, a 250 napi tétel maradt, mi viszont azt szerettük volna, ha csak arra a kategóriára tiltják el (A), amivel a balesetet okozta, így fellebbeztem a döntés ellen.

Nehezményeztem a fellebbezésemben, hogy az elsőfokú bíróság a tényszerűen álló sort mozgóban lévőnek minősítette – ezt az indoklást egyébként a másodfok meg is változtatta -, mert így olybá tűnt, a nagyobb veszélyességi faktorú előzést – mozgó sor melletti elhaladás – írja a vádlott terhére, az egyébként ténylegesen történt kikerülés – álló sor melletti elhaladás – értékelése helyett.

Azt is vitattuk, hogy ha ugyan záróvonalat átlépni nem is lehet – bár én ezzel sem értek egyet, hiszen műszaki hibás jármű mögött nem fogunk ítéletnapig vesztegelni, csak mert záróvonal van felfestve - , de tudományos alapon önmagában a balról kerülés manővere motorral nem jogszabálysértő:

A KRESZ 36. § (12) bekezdése alapján, „ ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állnia, – előre sorolás céljából – kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, „

Fenti szakasz helyes logikai és nyelvtani értelmezése csak az lehet, hogy motorral járművek mellett és között (tehát mindkét oldalról), míg kerékpárral csak jobbról lehet elhaladni, ekként a balról történő sor melletti  elhaladás motorral általában nem sérti a KRESZ-t, így nem is lehet a szankció szempontjából hivatkozási alap és a marasztaló döntés alapja. (Ha járművek között is haladhatok motorral az egyik járműsor mellett eleve balról fogok elhaladni.)

Előbbieket – és nyilván sok minden mást – a vádlott javára értékelte a Fővárosi Törvényszék, és miután az adott cselekményt (sor elejére gurulás lámpánál) csak motorral lehet elkövetni, csak az A járműkategóriára tiltották el a vádlottat.

Fentieknek abból a szempontból van nagy jelentősége, hogy amennyiben csak adott járműkategóriára vonatkozik az eltiltás, a tilalom végén automatikusan feloldják a tiltást, nem kell terápiás csoportban üldögélni, majd újra vizsgázni és nyilván a többi járművet, amire engedélye van az embernek – személygépkocsi, B kategória – a korlátozott eltiltás hatálya alatt is vezetheti.

És van még egy apróság: ha a járművezetéstől eltiltás másodfokú döntésére kocsival megy az érintett – ahol a döntés kihirdetésével azonnal beáll a jogerő - van minek szurkolni, mert ha véletlenül nem megy át a fellebbezés, akkor keríteni kell valakit, aki hazaviszi a kocsit.

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Kapcsolódó anyagok:

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Parkolási bírság

Parkolási bírság

I.) Végre saját ügyemben hozott ítélet támasztja alá azon régi rögeszmémet, miszerint nem lehet díjat szedni ott, ahol megállni / várakozni tilos .

És akkor az ítélet:

Tényállás:

Az alperes által üzemben tartott személygépkocsi Budapesten, gépkocsi behajtására szolgáló kapu előtt, „X jellel” jelölt területen várakozott. A kerületben a parkolási rendszer üzemeltetője a felperes. A gépkocsi érvényes parkolójeggyel nem rendelkezett az ellenőrzés idején, ezért a felperes pótdíjat szabott ki. A felperes felhívta az alperest parkolási díj és pótdíj, valamint egyéb költségek megfizetésére. Az alperes a parkolási díjat és pótdíjat nem fizette meg.

Indoklás:

A perbeli esetben a gépjármű olyan területen állt, ahol nem vitatottan nem volt kijelölt várakozó hely, azt tábla nem jelezte, a területre felfestve a várakozóhely nem volt. Önmagában a fizető várakozó övezeten belüli parkolás ténye a parkolási díj fizetési kötelezettséget és ennek elmulasztása esetén a pótdíj iránti igényt nem alapozza meg. Azon területen, ahol a gépjármű állt, ezért parkolási díj nem kérhető.

A felperes igazolta a csatolt fényképekkel, hogy a perbeli helyszín várakozási övezetben van. A fényképeken látszik az is, hogy a perbeli gépjármű egy olyan helyen áll, ahol az út menti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást akadályozza, továbbá ahol „X jelölés” van az útburkolatra felfestve.

II.) Tehát a várakozási övezet egy dolog, de az övezeten belül nem minden hely várakozó hely.

III.)  A KRESZ szerint tilos várakozni:

Várakozás

41. § (1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is.

(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]:

a) a három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén;

b) lakott területen kívül főútvonal úttestjén;

c) *  ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást - az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül - akadályozza;

d) ahol a jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését vagy elindulását akadályozhatja;

e) *  az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.

IV.) Ha valaki a "megállni tilos" vagy "várakozni tilos" jelzőtábla hatálya alatt áll meg, akkor a közterület-felügyelő bírságot kell, kiszabjon (mérlegelés nélkül).

A közterület-felügyelő hatósági jogkört gyakorol, ám a parkoló(órát üzemeltető cég szerződéses „szolgáltatást” nyújt. A perbeli esetben viszont ezt nem tehette, hiszen a gépjármű olyan területen állt, ahol a várakozás tilos, így a szolgáltatása sem nyújtható. Ellenkező logika mentén úgy szedhetnének be pénzt a parkolásért, hogy a díj sokszorosára bírságolhatná egyidejűleg a hatóság a „szolgáltatás” igénybe vevőjét.

A klasszikus jogászi logika szerint a többen benne van a kevesebb, azaz a várakozásban benne foglaltatik a megállás, miután csak megállás után tud az ember várakozni.  / KRESZ 41.§ (2): Tilos várakozni, ahol megállni tilos. /

A várakozás célú használatért tehát nem lehet díjat szedni, ha a jármű parkolási helyén nem hogy várakozni, de megállni is tilos.

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Kapcsolódó anyagok:

Behajtani tilos!

Füstbomba 1.

Füstbomba 2.

Szabálysértési bírság

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Sérelemdíj

Sérelemdíj

Kártérítés

1. A sérelemdíj gyakorlatilag a régi Ptk. nem vagyoni kártérítése.

"A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése" (a Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971 sz. törvényjavaslathoz benyújtott indokolás).

A kompenzáció olyan vagyoni juttatás, amely a jogsértéssel okozott nem vagyoni hátrány másnemű előnnyel történő kiegyenlítését, az elveszett életörömök pótlását hivatott biztosítani.

Megítéléséhez a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A nem vagyoni sérelem olyan testi, lelki változás, amely az érintettnél, valamint tágabb vagy szűkebb környezetében következik be.

Minden eset egyedi, a bíróságnak az adott ügy egyedi körülményeinek mérlegelése alapján kell a sérelemdíj alkalmazhatósága és összegszerűsége tekintetében állást foglalnia. Objektív mérce nincsen, az összegszerűség megállapítása bírói mérlegelésen alapul.

A hátrány mértékének megítélése szempontjából elsősorban azt kell értékelni, hogy a személyiségi jogsértés milyen változásokat idézett elő a jogosult életvitelében, életminőségében, életének jövőbeni lehetőségei körében, érzelmi és lelki életének fejlődésében, személyiségének önmegvalósításában.

A bírói gyakorlat szerint a mérlegelés körébe kell vonni a sérelmet szenvedett fél személyét, a jogsértés személyére, környezetére gyakorolt hatását, továbbá az eset egyéb körülményeit. A sérelemdíj összegének megállapításánál a sérelmet szenvedett felet ért hátrány és annak súlya, mértéke, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatása kap jelentőséget. Értékelendő szempont lehet az is, ha valaki a jogsértést üzleti érdekei miatt vagy haszonszerzés céljával követte el. A sérelemdíjnál mérlegelési szempont lehet, hogy a sérelmezett állítások nem az alperestől származtak, azokat az alperes továbbította, híresztelte. Adott esetben az életkor is jelentőséggel bírhat az összegszerűség megállapításánál (például testi sérülésnél).

 

2. A leggyakoribb nem vagyon jellegű sérelem a jóhírnév sérülése és a fizikai sérülés.

A fizikai sérülés az élethez, testi épséghez, egészséghez fűződő személyiségi jog sérelme.

Ilyen jellegű igénynél fontos, hogy a bázisponthoz (korábbi fizikai állapot) viszonyítottan romlik le - a sérelemből fakadóan - az egészségi állapot és ezen abszolút érték távolság lesz a sérelem mértékének, így a kártérítés összegének viszonyítási alapja.

Fentiekből következik, hogy érdemes a sérülés előtti állapotot kiválónak, míg a sérülés utáni állapotot elviselhetetlennek feltüntetni, hiszen így maximalizálható a kettő közötti távolság.

Ekként fordulhat elő, hogy a sérülés előtt - "papíron" - mindenki aktív életet él: sportol, kirándul, szociális kapcsolatokban teljesedik ki; majd a sérülés után a tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzése, a szorongás, a korábbi önállóság és a szociális kapcsolatok elvesztése traumatizálja; a sérülésből eredően mozgásszegény életmódja miatt pedig a még inkább beszűkülnek a korábbi lehetőségei.

Dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

Kártérítés

Ptk. 2:52.§ Sérelemdíj

(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

(2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

(3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg.

Ptk. 2:53.§ Kártérítési felelősség

Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

A házassági per axiómái

Azon kérdésekre, amelyek nem vitatottak a felek között, a bíróság nem folytat le bizonyítást.

A lényeges kérdésekben együttdöntés van a szülők között, a lényeges kérdések kivételével a gondozó szülő dönt.

A gondozó szülőnek tájékoztatási kötelezettsége van a másik szülővel szemben a gyermek egészsége és a tanulmányai kapcsán.

 

A megállapodás keret, amit a felek töltenek ki tartalommal, egyéb kérdések is jegyzőkönyvezhetőek, amit a jog megenged.

Azt lehet végrehajtani, ami a megállapodásban szerepel.

A gyermek lakhelye szerinti bíróságtól lehet kérni kapcsolattartás végrehajtását.

 

Amennyiben a tartásdíj kapcsán vita van a felek között hivatalból bizonyítást rendelhet el a bíróság a legutóbbi két év szülői jövedelme alapján és a szülőknél készített környezettanulmány felhasználásával hoz döntést a kérdésben.

A tartásnál az köteles bizonyítani, aki arra igényt formál.

dr. Tokár Tamás ügyvéd

Cím: Laky Adolf utca 18. 1145  E-mail: info@tokar.hu  

Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

 

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

A házastársi közös vagyon megosztása

 

I. A vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. A közös vagyon megosztása egyrészt a vagyonközösség tartozó vagyontárgyak, jogok és kötelezettségek szétosztását jelenti, másrészt az alvagyonok közötti megtérítési igények rendezését, a hiányzó közös vagyoni tárgyak értékbeli pótlását, a természetben meglevő különvagyon kiadását, a közös adósságok törlesztéséből eredő követelések rendezését is.

A házastársi vagyonközösségből eredő igényeket egységesen kell rendezni. A vagyonjogi igények teljes körű rendezésének elvét szolgálja a vagyonmérleg felállítása.

Vagyonmérleg készítése nem mellőzhető azon az alapon, hogy a felek között csak egyes tételek tekintetében van vita, a többi tételről megegyeztek, a közös vagyonról ugyanis nem lehet dönteni teljes terjedelmének felderítése és valamennyi tétel számbavétele nélkül [BH 1977.494.].

Az egységes rendezés ellenpéldája, amikor a felek egyéb vagyoni vitájuk mellett a közös házon fennálló tulajdoni arányukat külön perben lezárták, és ott arra jutott a bíróság, hogy nem 50%-50%, hanem 30%-70% a tulajdoni arány közöttük. A fennmaradó vagyonra folyó újabb perben ezen korábbi döntést furcsállta a bíróság, de szerintem belefér: egy adott elem aránya legalább eldöntött, és a fennmaradó vagyonelemek elosztása pedig ezen korábbi – egyébként jogerős – döntés  figyelembevételével történik majd.

II. Ha tehát nem külön tételeket perelnek a felek, akkor kénytelenek vagyonmérleget készíteni az egyes vagyontárgyak életközösség-megszűntekori érték-megjelölésével, és az adott tételek elszámolási igényével, majd az életközösség megszakadása követően az adott fél által a közös vagyonra fordított kiadásokkal, amelyek megtérítését kérhetik a felek.

Az így elkészülő vagyonmérleg-táblázatnak tételes listának kell(ene) lennie, a fenti időpontokkal, az egyes dolgok akkori és mostani értékek-, birtokállapot megjelölésével: most kinél van az adott dolog, kinél legyen majd a döntést követően. Azaz a egyes dolgok milyen módon történő rendezését szeretnénk kérni a bíróságtól.

Az idevágó kommentár szerint: „A vagyonmérleg nem vagyonleltár: nem csupán a házastársak vagyonának tételes számbavétele, hanem mérlegszerűen kell tartalmaznia a házastársak vagyontárgyainak, vagyoni jogainak és kötelezettségeinek a felsorolását, a megtérítési igényeket és mindezeknek az egyenlegét.

A törvény ebben a §-ban nem tartalmazza, de a rendezés fontos szempontja a méltányosság, hiszen a házastársak egymással nemcsak vagyoni, hanem elsősorban érzelmi kapcsolatban élő személyek, akik pontos elszámolási kötelezettséggel egymásnak nem tartoznak. Az a követelmény, hogy a bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vagyoni igények rendezésénél egyik házastárs se szenvedjen méltánytalan hátrányt, a 4:4. § alapelvi szintű rendelkezéséből következik.

A megtérítési igény elszámolásánál vagyonközösség megszűnésekor fennállt értékből és állapotból kell kiindulni, a közös vagyon megosztásáig terjedő időben bekövetkezett értékváltozást azonban figyelembe kell venni, kivéve, ha az az egyik házastárs magatartásának az eredménye.

dr. Tokár Tamás ügyvéd

Cím: Laky Adolf utca 18. 1145  E-mail: info@tokar.hu  

Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Bontóper egyezsége

Íme egy újabb gyermek és szülő kapcsolattartását és minden más járulékos kérdést szabályozó megállapodás:

Ezután a felek úgy nyilatkoznak, hogy egyezséget kívánnak kötni.

Ezután a felek érdemben tárgyaltak és létrejött közöttük az alábbi egyezség.

A peres felek megállapodnak abban, hogy a házasságukból 2………. . napján született ………. utónevű gyermekük felett a szülői felügyeleti jogot teljeskörűen felperes (anya) gyakorolja azzal, hogy a gyermek sorsát érintő – jogszabályban meghatározott – lényeges kérdésekben a alperes (apa) szülői felügyeleti joga fennáll.

Felperes köteles a fenti kiskorú gyermeke tartására 20….. …. napjától kezdődően havonta előre esedékesen minden hónap 10-ig ….000 (…..ezer) forint határozott összegű gyermektartásdíjat megfizet azzal, hogy a jogosult kijelenti, hogy a kötelezettnek 20…. ….. napjáig tartásdíj hátraléka nincsen.

A felperes vállalja, hogy rendkívüli kiadásként a tb által nem finanszírozott egészségügyi ellátás költségét és a kötelező iskolai tábor költségeit félévre összesen …..000 (….ezer)forintot, egy évre összesen ….000 ( …. ezer) forintot, annak felmerülésekor megfizet az alperes részére a számla bemutatását követő 15 nap alatt a fent megjelölt összeghatárig.

Felperes jogosult a fenti kiskorú gyermeket minden héten szerdán az oktatási intézményben lévő foglalkozások végétől, de legkésőbb 18 órától magával vinni és  csütörtökön az oktatás kezdetére legkésőbb 7 óra 30 percre az iskolába bevinni. Iskola hiányában minden héten szerdán 8 órától a gyermeket jogosult magával vinni és csütörtökön 9 órára az alpereshez visszavinni.

Nyáron a felperes külön megállapodás hiányában jogosult a gyermeket minden évben június 18-án 9 órától július 19-én 19 óráig magával vinni azzal, hogy a felek minden év május 31-ig állapodnak meg. Karácsonykor minden évben jogosult a felperes a gyermeket december 24-én 9 órától magával vinni és december 25-én 10 órára az alpereshez visszavinni.

Páratlan évben a pünkösdi, húsvéti ünnepeket a gyermek az alperesnél, páros évben minden

évben a felperesnél tölti azzal, hogy a gyermeket jogosult a kezdő napon 9 órától magával

vinni és a záró nap 18 órára az alpereshez visszavinni.

A téli, tavaszi, őszi szünidő első felében jogosult a gyermeket magával vinni, a kezdő napon

9 órától a záró nap 10 órájáig azzal, hogy amennyiben a szünet páratlan napszámból áll, minden évben a többletnap az alperest illeti meg.

A gyermek átadásának helye iskola esetében az iskola intézménye, ennek hiányában az alperes mindenkori lakóhelye. Visszaadásának helye iskola esetében az iskola intézménye, iskola hiányában az alperes mindenkori lakóhelye, időszakos kapcsolattartás esetében az alperes mindenkori lakóhelye.

A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül, de a kezdő időpontot megelőzően legalább 24 órával hitelt érdemlő módon kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb 6 hónapon belül azonos időtartamban pótolni kell.

A folyamatos kapcsolattartás esetében a kapcsolattartást a következő héten hétfő reggel 9 órától kedd reggel 10 óráig kötelesek pótolni.

A nyári kapcsolattartást július 18-tól augusztus 19-ig ugyanazon kezdő időponttól és záró időpontig, a téli, tavaszi, őszi szünidőt annak második felében, ugyanazon kezdő és záró időponttal azzal, hogy az ünnepnapokat a felek nem pótolják.

A felek megállapodnak abban, hogy az időszakos kapcsolattartás ideje alatt a folyamatos kapcsolattartás szünetel.  

A peres felek megállapodnak abban, hogy a …………szám alatti ingatlan használatát a felek az alábbiak szerint osztják meg:

A vázrajzon a …… m2-es lakószoba, továbbá a ………. m2-es tároló a pincében a alperes, a vázrajzon a …… m2-es és a …… m2-es lakószobák az felperes kizárólagos használatába kerülnek az egyéb helyiségek közös használata mellett.

Ezután a bíróság meghozta és kihirdette az alábbi

 I.- v é g z é s t.

A bíróság a felek egyezségét a Pp.239.§.(1). bekezdése alapján jóváhagyja.

A végzés ellen a kihirdetéstől számított 15 nap alatt, jelen bíróságon benyújtandó, Fővárosi

Törvényszékhez címzett fellebbezésnek van helye.

Felperesi képviselő:

Felperes a végzést tudomásul veszi, fellebbezési jogáról lemond.

Alperes:

A végzést tudomásul veszem, fellebbezési jogomról lemondok.

A bíróság tanúsítja, hogy az I. számú végzés a mai napon jogerős.

dr. Tokár Tamás ügyvéd

 

Cím: Laky Adolf utca 18. 1145  E-mail: info@tokar.hu  

Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Videóügyvéd

 

 

Tokr Tams 2 kk

 

Ügyvédi irodámnál online konzultációra is lehetőség van: telefon, video (skype, viber, facebook).

Előzetes időpontegyeztetést követően az irodámban fogadom a (video)hívását.

Amennyiben jogi természetű kérdése van, készséggel állok rendelkezésére.

 

Kérjen árajánlatot:

 

E-mail: tamas@tokar.hu 

 

Mobiltelefon: +36706328552 

 

Kapcsolat

 FB

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Szerződéskötés az Ön otthonában

 

 

Tokr Tams 2 kk

 

Ügyvédi irodámnál arra is lehetőség van, hogy az Ön otthonában történjen az okiratok aláírása és ellenjegyzése.

Mind a tulajdoni lap lekérdezése, mind az banki átutalás az ügyletkötés során, annak helyszínén is lebonyolítható.

Amennyiben jogi természetű kérdése van, készséggel állok rendelkezésére.

Válaszomat e-mailben juttatom el Önhöz.

 

Kérjen árajánlatot:

 

E-mail: tamas@tokar.hu 

 

Mobiltelefon: +36706328552 

 

Kapcsolat

 FB

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

A CSOK-os ingatlanok hátrányai

A CSOK-ra vonatkozó törvények rögzítik, hogy azt az ingatlant, amelyt a CSOK segítségével vásároltak, nem hasznosíthatják a lakáscéltól eltérően, ellenkező esetben vissza kell fizetni a támogatást.

Az alábbi esetekben kell visszafizetni a támogatást a késedelmi kamattal együtt:

  •  ha lebontják az ingatlant,
  •  ha a lakáscéltól eltérő célra használják. (Viszont a CSOK kedvezményezett ingatlan már lehet vállalkozás székhelye.)
  •  ha megváltozik a támogatott személy lakhelye, (10 évig életvitelszerűen, tehát lakcímkártyán bejelentve az ingatlanban kell lakni.)
  •  ha átengedik másnak a lakáshasználatot (albérletbe kiadott a lakás),
  • az ingatlan eladása, ajándékozása esetén, kivéve, ha a gyermek lesz az új tulajdonos.

A CSOK rendelet egyértelműen kimondja, hogy büntető kamattal terhelve vissza kell fizetni a CSOK támogatást és kedvezményes hitelt is, ha a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételével érintettek egy harmadik személynek átengedik az ingatlan használati jogát, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak. Az ingatlan kiadása ebbe a kategóriába számít. Ráadásul a felvett összegekre büntető kamatot is kell fizetni, amely a Ptk. által meghatározott késedelmi kamat a szerződés napjától számítva.

Amennyiben ilyen jellegű kérdése merül fel, keressen az alábbi elérhetőségeimen.

Dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Laky Adolf utca 18. Budapest 1145  info@tokar.hu

+36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Kapcsolódó oldalak:

Haszonélvezet alapítás

Haszonélvezeti jog értéke

Tulajdoni lap és széljegy

Ingatlan utáni adózás

Lakás illetéke

Függőben tartás

Ajándék illetéke

Ingatlanvásárlás és bankkölcsön

Nyomtatás E-mail

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szülői felügyeleti jog a gyermekről történő gondoskodás (vinni, hozni, ellátni), ügyintézés (orvos, hatóság), a gyermek vagyonának kezelése.

A bíróság nem igényt vizsgál, hanem indokolt szükségletet, mert egy gyermekre bármennyit el lehet költeni.

Kérelem (kereset) hiányában is szabályoznia kell a kapcsolattartást a bíróságnak, de olyan döntést nem hozhat és nem hagyhat jóvá, ami teljesen kötetlen és szabad, mert az nem hajtható végre.

A felek egyezsége is végrehajtható okirat, amelytől úgy térhetnek el, ahogy csak akarnak mert azzal, ami a papíron van (ítélet/végzés) a bíróság pusztán a minimumot foglalja határozatba. Magyarul: a felek vagy a bíróság döntenek valamit, aztán mindenki azt csinál, amit akar mindaddig, amíg valamelyik fél számon nem kéri az adott döntést, és nem jelzi a másik szülőnek, hogy ragaszkodik az okirat tartalmához és végrehajtásához.

Ha a bíró határoz – és ítéletet hoz -, azt pontosan ugyanúgy lehet lobogtatni, mint az egyezséget, hiszen a két határozat alkalmazhatósága ugyanaz; a kérdés (különbség) csak az, hogy a bíró döntött e (ítélet), vagy a peres felek (egyezség, amit a bíróság hagyott jóvá).

 

Az ügyvédi munkadíjról - tanácsadástól kezdve az ellenjegyzésig, - a konkrétumok ismeretében tudok tájékoztatást adni.

Kérjen árajánlatot: E-mail: tamas@tokar.hu  Mobiltelefon: +36706328552 

Vagy küldjön üzenetet itt!

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Adatkezelés

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet, a továbbiakban: GDPR) alapján a www.tokar.hu weboldal látogatóinak adatait a jelen adatvédelmi tájékoztatóban foglaltak szerint kezeli az adatkezelő.

A weboldal használatával elfogadja a jelen adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat.

  1. Általános rendelkezések:

Adatkezelő/szolgáltató: Tokár Ügyvédi Iroda – Dr. Tokár Tamás ügyvéd

székhely: 1145 Budapest, Laky Adolf utca 18.

kamarai azonosító szám: 36070234

telefonszám:  +36 70 632 85 52

e-mail: info@tokar.hu   

weboldal: www.tokar.hu

Nyilvántartó kamara:  Budapesti Ügyvédi Kamara

A Tokár Ügyvédi Iroda kiemelt figyelmet fordít arra, hogy adatkezelése során ügyfelei információs önrendelkezési jogát tiszteletben tartsa és az Ön érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és az egyéb hatályos adatvédelmi jogszabályok szerint járjon el.

A weboldal használatával, valamint személyes adatait tartalmazó e-mail küldésével Ön hozzájárul személyes adatai összegyűjtéséhez, kezeléséhez, feldolgozásához és továbbításához olyan mértékben, amennyire az annak a célnak az elérése érdekében szükséges, amelynek érdekében az adatokat megadta az alábbiakban részletezett szabályzatban foglaltak szerint, amely szabályzatot a weboldalra történő belépéssel, és a weboldal használatával minden érintett magára nézve kötelezőnek fogad el.

  1. Alapelvek az adatkezelés során

Az Adatkezelő az adatkezelése során az alábbi alapelveket követi:

- a személyes adatokat jogszerűen és tisztességesen, az érintettek számára átlátható módon kezeli, - a személyes adatokat csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból gyűjti, azokat nem kezeli a célokkal össze nem egyeztethető módon,

- az Adatkezelő minden észszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az általa kezelt adatok pontosak és naprakészek legyenek, a pontatlan személyes adatokat haladéktalanul törli vagy helyesbíti,

- az Adatkezelő megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítja a személyes adatok biztonságát az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szemben.

  1. A személyes adatok kezelésének jogalapjai

A személyes adatok kezelésének jogalapjai az alábbiak:

 - Az érintett önkéntes hozzájárulása: az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez.

 - Törvényi előírás: ilyen például a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény („Pmt.”), amely előírja az Adatkezelő  számára, hogy az ügyfélnek minősülő személyek ügyfél-átvilágítását elvégezze, és meghatározott személyes adataikat rögzítse és ezen adatokat, valamint a kapcsolódó dokumentumokat megőrizze.

Személyes adatok kezelése alapulhat továbbá az adózásra vagy a számviteli bizonylatok megőrzésére vonatkozó törvényeken.

- Szerződés: az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges.

- Közhatalmi jogosítvány gyakorlása: az adatkezelés közérdekű vagy az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

- Létfontosságú érdeken alapuló adatkezelés: az adatkezelés az érintett vagy más természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges.

- Jogos érdeken alapuló adatkezelés: az adatkezelés az Adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

 Az Adatkezelő a jelen Szabályzatban meghatározott célokból különleges adatot kizárólag abban az esetben kezel, amennyiben azt az ügyfelek önkéntesen megadták a részére. Minden esetben az adott jogügylet jellegétől függően és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben.

  1. Fogalommeghatározások:

Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza,az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja,vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.

Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személyazonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.

Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociálisazonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatteljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő kezeléséhez.

Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatának kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adat törlését kéri.

 Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adaton végzik.

Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi.

Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy

 Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele (azaz: az adatok átadása).

Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele, például: megjelentetés az interneten.

Adattörlés: az adat felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállítása többé nem lehetséges.

Adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából. Adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából.

 Adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége.

Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

Adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.

  1. Az adatkezelés célja, az adatok köre, határidő

Adatkezelő az Érintettek személyes adatait nem adja át harmadik személyek részére, kivéve, ha ahhoz adott Érintett hozzájárult, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséget kötelező jogszabályi rendelkezés, jogszabályon alapuló hatósági kötelezés írja elő.

Az adatkezelés célja:

- a honlapon szereplő szolgáltatás teljesítése, szerződésben szereplő felek közötti közvetítés, kapcsolattartás (GDPR 6. cikk 1bek.a.)

 - a kapcsolódó szerződések vagy egyéb dokumentumok elkészítése,(GDPR 6. cikk 1 bek. b.)

- a Pmtv-ben előírt ügyfélátvilágítás elvégzése (GDPR 6. cikk 1 bek. c.)

- adatkezelő esetleges jogérvényesítése, (GDPR 6. cikk 1. bek. f.)

- nyilvántartás vezetése az ütv-ben előírtak szerint (GDPR 6. cikk 1 bek. c.).

A kezelt adatok köre: Személyes azonosító adatok (vezetéknév, keresztnév, születési név, titulus, születési hely, idő, anyja neve, állampolgárság, személyi igazolvány száma és érvényessége, lakcímkártya száma), elérhetőség (telefonszám, e-mail cím, állandó lakóhely, tartózkodási hely), valamint az ügyfelek által önkéntesen megadott egyéb adatok az adott jogügylet jellegétől függően a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben.

Az adatkezelés időtartama: Az Ön által megadott személyes adatokat csak addig tárolja az adatkezelő ameddig az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges, amihez hozzájárulását adta (visszavonásig) illetve az adott szerződés teljesítéséig, vagy a jogszabályi kötelezettségnek való megfelelés érdekében.

Az Adatkezelő az Érintett által a szolgáltatás teljesítése során megadott adatokat a pénzmosási és ügyvédi törvény rendelkezései szerint köteles megőrizni.

Amennyiben az adatvédelmi szabályzattal vagy személyes adatai felhasználásával kapcsolatban bármilyen kérdése felmerülne, vagy amennyiben szeretné, megtekintheti hogy milyen személyes adatokat tart Önről nyilván az adatkezelő.

Amennyiben úgy gondolja, hogy az Önről nyilvántartott adatok javításra, helyesbítésre, módosításra, kiegészítésre szorulnak, vagy szeretné azokat töröltetni illetve az adatkezelés jogszerűségét kifogásolni (vagy az adatkezelés korlátozását) kívánja, kérem küldjön egy e-mailt az Adatkezelő email címére, melyet rövid határidővel, de legfeljebb 30 napon belül megválaszol az adatkezelő.

  1. Adatkezeléssel kapcsolatos jogérvényesítés

Tájékoztatás kéréséhez való jog: Ön az Adatkezelő 1. pontban megadott elérhetőségein keresztül, írásban (email, postai úton vagy telefonon) tájékoztatást kérhet az Adatkezelőtől, hogy az tájékoztassa:

- milyen személyes adatait,

- milyen jogalapon,

- milyen adatkezelési cél miatt,

 - milyen forrásból,

- mennyi ideig kezeli,

- az Adatkezelő kinek, mikor, milyen jogszabály alapján, mely személyes adataihoz biztosított hozzáférést vagy kinek továbbította a személyes adatait.

Visszavonás joga (GDPR 7. cikke): Ön bármikor jogosult az adatkezeléshez adott hozzájárulást visszavonni. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét.

Hozzáférés joga (GDPR 15. cikke): Ön jogosult arra, hogy visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a kezelt személyes adatokról másolatot kapjon és az adatkezelés lényeges körülményeiről tájékoztatást kapjon.

Helyesbítés joga (GDPR 16. cikke): Ön kérheti az Adatkezelő által pontatlanul kezelt személyes adatok indokolatlan késedelem nélküli helyesbítését, valamint a hiányos személyes adatok kiegészítését. Ilyen esetben az Adatkezelő ellenőrzi az adatok pontosságát és ennek függvényében végzi el az adatok helyesbítését.

Adathordozhatóság joga (GDPR 20. cikke): Ön jogosult hozzájárulása, vagy valamely szerződés alapján kezelt személyes adatairól másolatot kérni és azt más szervezetek számára továbbküldeni, vagy esetlegesen az Adatkezelőtől ezen adatainak továbbítását kérni.

Tiltakozás joga (GDPR 21. cikke): Ön tiltakozhat személyes adatainak folyamatban lévő kezelése ellen és annak a továbbiakban történő megszüntetését kérheti, ha az adatkezelés az Adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez, vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlásához szükséges, vagy az adatkezelés közérdekű. Ilyen esetben az Adatkezelő megvizsgálja kérelmét és ennek függvényében szünteti meg az adatok további kezelését.

Törlés joga (GDPR 17. cikke): Ön kezdeményezheti személyes adatainak az Adatkezelő általi törlését, amennyiben:

 - az adatkezelés célja már nem áll fenn és továbbiakban nincs szükség az adott adatok kezelésére;

- Ön a visszavonás jogával élt az adott adatok tekintetében és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;

- Ön a tiltakozás jogával élt az adott adatok tekintetében és az adatkezelésnek nincs más elsőbbséget élvező jogszerű oka,

- adatainak kezelése jogellenes;

- adatait valamely jogszabály előírásának teljesítéséhez törölni szükséges.

Ilyen esetben az Adatkezelő megvizsgálja kérelmét, és amennyiben az adatok törlése lehetséges, nemcsak saját nyilvántartásaiban törli adatait, hanem kérését továbbítja azon személyek és szervezetek felé, akikkel az adatokat közölte és amelyek ésszerű és elvárható módon számára elérhetők.

 Korlátozás joga (GDPR 18. cikke): Ön jogosult adatainak korlátozott kezelését kérni az Adatkezelőtől, amennyiben az alábbiak valamelyike teljesül:

- Ön vitatja az adott személyes adatok pontosságát, ilyenkor a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg az Adatkezelő ellenőrzi a személyes adatok pontosságát;

- Ön tiltakozott az adatkezelés ellen, ilyenkor a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az Adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Érintett jogos indokaival szemben,

- az érintett adatok kezelése jogellenes, vagy az adatkezelés célja már megszűnt, azonban Ön valamely okból ellenzi az adatok törlését;

 - az Adatkezelőnek már nincs szüksége adataira, de Önnek valamely jogi igény előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, védelméhez szükségesek. Ebben az esetben adatai zárolásra kerülnek, ezt követően az adatokkal bármilyen adatkezelési művelet (a tárolást kivéve) csak az Ön hozzájárulásával végezhető el. A korlátozás feloldható, ha az érintett adatok felhasználására jogi igény előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, védelméhez, vagy mások jogainak védelméhez, illetve uniós/tagállami közérdekből van szükség. A korlátozás feloldásáról Ön minden esetben tájékoztatást kap. Korlátozási kérését az Adatkezelő továbbítja azon személyek és szervezetek felé, akikkel az adatokat közölte, és amelyek ésszerű és elvárható módon számára elérhetők.

  1. Jogorvoslat

Az érintett az info@tokar.hu email címén tiltakozhat a jogszabályba ütköző adatkezelés ellen, illetve jogosult a jogai érvényesítése érdekében bírósághoz fordulni, vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (levelezési cím: 1530 Budapest, Pf.: 5., telefon: +36 (1) 391-1400, email: ugyfelszolgalat@naih.hu, honlap: www.naih.hu) bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem érte vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

  1. Adatbiztonság

Az Adatkezelő az Ön által megadott személyes adatokat elsődlegesen a jelen tájékoztató elején megadott adatkezelő szokásos védelmi rendszerekkel ellátott szerverein, részben a saját informatikai eszközein, papír adathordozó esetén székhelyén illetve védett web-szerveren tárolja.

Az Adatkezelő megtesz minden adminisztratív, számítástechnikai és fizikai biztonsági intézkedést annak érdekében, hogy a személyes adatokat megóvja a jogosulatlan hozzáféréstől, elveszéstől, illetőleg minden lehetséges fenyegetéstől. Az Adatkezelő gondoskodik a személyes adatokat tartalmazó papír alapú dokumentumok fizikai védelméről.

  1. Honlapra vonatkozó információk

Az ügyfél a www.tokar.hu weboldalt ingyen, személyes adatok megadása nélkül látogathatja. A honlap a látogatókról automatikusan az alábbi adatokat rögzíti: a látogató IP-címe, a látogatás időpontja, a weboldalon megtekintett aloldalak és tartalmak. Ezeket az adatokat az adatkezelő kizárólag a honlappal kapcsolatos elemzésre, a honlap biztonságos működésének az ellenőrzésére használja fel. A honlap látogatásával hozzájárul ahhoz, hogy a számítógépén (vagy más hasonló eszközén) cookiekat helyezzünk el, amelyek oldalunk működését segítik és információt adnak a felhasználók viselkedéséről az oldalon. Ezt az információt honlapunk fejlesztése érdekében használjuk fel. Az érintett beállíthatja a böngésző programjában, hogy értesítést kapjon arról, ha valaki cookie-t kíván küldeni, és meghatározhatja, hogy el kívánja-e azt fogadni.

 Az Adatkezelő az elektronikus formában továbbított üzenetek megsemmisülése, késedelmes megérkezése, egyéb hibája miatt beálló károk tekintetében minden kártérítési felelősséget kizár.

A Weboldal tartalma eltérő megjelölés hiányában az Adatkezelő tulajdona, szerzői jogi védelem alatt álló szellemi alkotása, ezzel kapcsolatosan minden jogot fenntart.

 A weboldal tartalma semmilyen esetben nem minősül közvetlen jogi tanácsadásnak, azt az Adatkezelő csupán tájékoztató jelleggel helyezi el, felelősségét kizárja. A weboldalon feltüntetett elérhetőségekre küldött üzenetek fogadása nem keletkezteti dr. Tokár Tamás ügyvéd részéről a megbízás elfogadását.

A weboldal letöltéséből vagy elérhetetlenségéből eredő bármilyen kár megtérítését az Adatkezelő szintén kizárja. A weboldalon található külső hivatkozások követésével letöltött tartalom nem áll az Adatkezelő befolyása alatt. A weboldalon megjelenő ajánlatok, hirdetések, tájékoztatók tartalma tekintetében az Adatkezelő minden felelősséget kizár. Az Adatkezelő fenntartja magának a jogot jelen Adatkezelési tájékoztató módosítására.

 A hatályos Adatkezelési tájékoztató a www.tokar.hu weboldalon elérhető az Érintettek számára. A jelen tájékoztatóban nem szabályozott kérdésekben a GDPR, az Üttv. illetve az Infotv. szabályai irányadóak.

Budapest, 2023.10.01.

Tokár Tamás ügyvéd

Tokár Ügyvédi Iroda

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Hétköznapi szerződéskötési tanácsok

Az utóbbi időben „érdekes”  szerződésekkel találkoztam. Közös vonásuk, hogy több oldalasak (8-10), tele vannak bonyolult jogi fogalmakkal és nem jogvégzett emberben azt a benyomást keltik, hogy nincs itt csalás, ámítás, profi munka, minden korrekt, majd amikor teljesíteni kellene a szerződésben foglaltakat (pl: a szerződés szerinti „szerződésszegési díjat” fizetni) akkor  magyarázatok, „szerződésértelmezések”, egyeztetések végtelen sora következik, amíg a másik fél bele nem fárad és veszni hagyja az egészet.

Majdnem így járt egy ügyfelem is, ő viszont segítséget kért, miután már hetek óta egyeztettek a jogvitáról - eredménytelenül. A tét szabad szemmel is jól látható összeg, mintegy 1.500.000 Ft-ra lenne jogosult ügyfelem a szerződése szerint, mint „szerződésszegési díj”, azonban ezt az összeget valamiért nem szeretnék neki kifizetni.

A szerződést átnézve, az ügy nem áll a messze a csalás büntetőjogi tényállásától, de először érdemes megpróbálni a szerződés szerinti jogos követelést megszerezni.

Mit tehetünk ilyen esetben? Forduljunk ügyvédhez, aki fizetési felszólító levéllel vagy fizetési meghagyás útján érvényesíti a követelésünket.

Tanácsom pedig bármilyen jellegű szerződéskötésnél, legyen az akár egy vállalkozói szerződés egy villanyszerelővel, hogy alaposan olvassuk végig, ne írjuk alá rögtön, és ha úgy értékeljük a dolgot, kérjük ki ügyvéd véleményét az aláírás előtt.

Az utóbbi időben „érdekes”  szerződésekkel találkoztam. Közös vonásuk, hogy több oldalasak (8-10), tele vannak bonyolult jogi fogalmakkal és nem jogvégzett emberben azt a benyomást keltik, hogy nincs itt csalás, ámítás, profi munka, minden korrekt, majd amikor teljesíteni kellene a szerződésben foglaltakat (pl: a szerződés szerinti „szerződésszegési díjat” fizetni) akkor  magyarázatok, „szerződésértelmezések”, egyeztetések végtelen sora következik, amíg a másik fél bele nem fárad és veszni hagyja az egészet.

Majdnem így járt egy ügyfelem is, ő viszont segítséget kért, miután már hetek óta egyeztettek a jogvitáról - eredménytelenül. A tét szabad szemmel is jól látható összeg, mintegy 1.500.000 Ft-ra lenne jogosult ügyfelem a szerződése szerint, mint „szerződésszegési díj”, azonban ezt az összeget valamiért nem szeretnék neki kifizetni.

A szerződést átnézve, az ügy nem áll a messze a csalás büntetőjogi tényállásától, de először érdemes megpróbálni a szerződés szerinti jogos követelést megszerezni.

Mit tehetünk ilyen esetben? Forduljunk ügyvédhez, aki fizetési felszólító levéllel vagy fizetési meghagyás útján érvényesíti a követelésünket.

Tanácsom pedig bármilyen jellegű szerződéskötésnél, legyen az akár egy vállalkozói szerződés egy villanyszerelővel, hogy alaposan olvassuk végig, ne írjuk alá rögtön, és ha úgy értékeljük a dolgot, kérjük ki ügyvéd véleményét az aláírás előtt.

Kapcsolódó anyagok:

Szerződés részleges érvénytelensége

Kártérítés

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Szabálysértési bírság

Kicsit szigorú mostanában a szabálysértési hatóság (rendőrség). Egy ügyfelemmel történt, hogy az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése miatt 30.000 Ft pénzbírsággal sújtották és 2 hónapra mindennemű jármű vezetésétől eltiltották.

A szabálysértési hatóság határozata több szempontból is jogszabálysértő volt. A döntés ellen a közlésétől számított 8 napon belül kifogással lehet élni, melyet a bíróság fog elbírálni. Ez fontos határidő, hiszen ha nem élünk kifogással, akkor az átvételtől számított 9. napon jogerős a döntés, melyről a rendőrség értesíti az okmányirodát és 2 hónapra elköszönhetünk a jogosítványtól. (Tehát nincs jelentősége, hogy le adjuk-e a jogosítványt.)

A balesetet a 2. fokon eljáró bíróság szerint is figyelmetlenség okozta, valamint a robogóval közlekedő másik fél közrehatása is jelentős volt, mivel egy kereszteződésében a gyalogátkelőhelyen – szabálytalanul – kismotorral haladt át, amikor már az ügyfelem nem tudott megállni és neki ütközött a kismotornak a gépjárműjével. Személyi sérülés nem történt.

A bíróság a pénzbírság összegén a jogszabály alapján nem tudott változtatni, azonban méltányossági jogkörében mellőzte a járművezetéstől való eltiltást, tekintettel arra, hogy a munkavégzéshez és családi ügyek miatt volt szükség a jogosítványra, továbbá enyhítő körülményként vette figyelembe a tiszta előéletet és a sértetti közrehatást. A bíróság nyomatékosan kiemelte azonban a tárgyaláson is, hogy ez a kedvezmény csak egyszeri, újabb hasonló szabálysértés esetén nincs rá lehetőség.

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Kapcsolódó anyagok:

Behajtani tilos!

Füstbomba 1.

Füstbomba 2.

Szabálysértési bírság

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Társasházi SZMSZ Földhivatali Nyilvántartásba Vétele

IMG_20230706_164248.jpg

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Gyerek vagyonszerzése

Sokan szeretnének a gyermekük anyagi biztonságáról mielőbb gondoskodni, ezért még a gyermek 18. életévének betöltése előtt a gyermeküknek ajándékoznak ingatlant vagy egyéb nagyobb értékű vagyontárgyat. Gyakori, hogy a jogosítvány megszerzését követően a 17 éves gyermek részére autót vásárolnak. 

Azonban mielőtt vagyont juttatunk a gyermeknek nem árt tisztában lenni vele, hogy a törvény szerint a gyermek tulajdonában álló ingatlan eladásához, megterheléshez vagy az 1.282.500 Ft-ot meghaladó vagyontárgy (pl:autó) eladásához a gyámhivatal engedélye kell. 

A gyámhivatal ez eljárása során meghallgatja a gyereket és a szülőt is, majd hatósági eljárás keretében - 60 napon belül - dönt az ügylet jóváhagyásáról.  A gyámhivatal akkor hagyja jóvá az ügyletet, ha azt a gyermek érdekében állónak találja. / Érdekesség: azt gondolhatnánk, hogy az ajándék, mint ingyenes juttatás egyértelműen a gyermek érdekében álló (amennyiben nem veszteséges dolgot, mínuszt, passzívát ajándékoznak neki), hiszen csak szerez, és a korábbi vagyonához  képest ellentételezés nélkül lesz többje. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a fenti ügyletekbe is beavatkozik a gyámhivatal, de azt legalább következetlenül: hol igen, hol nem, ízlése szerint.

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Kapcsolódó anyagok:

Hagyaték

Öröklési és ajándékozási illeték

Ajándék hozzászámítása hagyatékhoz

Kötelesrész, betudás

Hivatkozott jogszabályok:

Ptk. 2:15. § [A gyámhatóság jóváhagyása a kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozatához]

(1) A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes

  1. a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondás;
  2. b) a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása;
  3. c) a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése;
  4. d) a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy
  5. e) a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés (2023-ban ez az összeg 1.282.500 Ft)

esetén.

(2) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú ingatlanvagyonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.

(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták.

Ptk4:163. § [A szülői törvényes képviselet kizártsága érdekellentét miatt]

(1) A szülő - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél.

(2) Ha a gyermek ügyében a törvényes képviseletet gyakorló szülő törvény vagy a gyámhatóság rendelkezése, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság a gyermeknek eseti gyámot rendel.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Kiskorú cég-öröklése

1.) Amennyiben a gyermek elhunyt szülője után a másik szülő is örököl cégüzletrészt (végrendelet vagy házasság útján), a szülő nem képviselheti (elvileg) a gyermeket a céges ügyekben. Az elhunyt helyett viszont be kell jelenteni az új tulajdonosokat (örökös) és ügyvezetőt a cégbíróságon, aki eljárhat a cég nevében, benyújtja a beszámolót, befizeti a befizetendőket stb.

Fenti esetben eseti gyámot kell kérni, amelyet a gyámhivatal intéz. A gyám csak az adott ügyben képviseli a kiskorút, az adott esetre nézve, ezért eseti gyám, egyébként az élő szülője a törvényes képviselő, a gyám csak addig képviseli amíg szükséges (pl. éves beszámoló elfogadása). Az eseti gyám óradíja törvényt szerint 6000 HUF/ óra, amit a gyámhivatal állapít meg és nála kell befizetni.

2.) Ha a szülő el akarja adni a gyerek üzletrészét – szabadulva a fenti macerától -, ahhoz a gyámhivatal engedélye kell. / Előbbi szempontból praktikus fentieket inkább végrendeletben előre meghatározni, hogy szülőnek ne kelljen bajlódnia a gyámhivatallal és az eseti gyámmal. 

3.) Sokan szeretnének a gyermekük anyagi biztonságáról mielőbb gondoskodni, ezért még a gyermek 18. életévének betöltése előtt a gyermeküknek ajándékoznak ingatlant vagy egyéb nagyobb értékű vagyontárgyat. Gyakori, hogy a jogosítvány megszerzését követően a 17 éves gyermek részére autót vásárolnak. 

Azonban mielőtt vagyont juttatunk a gyermeknek nem árt tisztában lenni vele, hogy a törvény szerint a gyermek tulajdonában álló ingatlan eladásához, megterheléshez vagy az 1.282.500 Ft-ot meghaladó vagyontárgy (pl:autó) eladásához a gyámhivatal engedélye kell. 

A gyámhivatal ez eljárása során meghallgatja a gyereket és a szülőt is, majd hatósági eljárás keretében - 60 napon belül - dönt az ügylet jóváhagyásáról.  A gyámhivatal akkor hagyja jóvá az ügyletet, ha azt a gyermek érdekében állónak találja. / Érdekesség: azt gondolhatnánk az ajándék, mint ingyenes juttatás egyértelműen a gyermek érdekében álló (amennyiben nem veszteséges dolgot, mínuszt, passzívát ajándékoznak neki), hiszen csak szerez, és a korábbi vagyonához  képest ellentételezés nélkül lesz többje. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a fenti ügyletekbe is beavatkozik a gyámhivatal, de azt legalább következetlenül: hol igen, hol nem, ízlése szerint.

Az ügyvédi munkadíjról - tanácsadástól kezdve a peres és egyéb képviseletig, - a konkrétumok ismeretében tudok tájékoztatást adni.

Kérjen árajánlatot: E-mail: tamas@tokar.hu  Mobiltelefon: +36706328552 

Kapcsolódó anyagok:

Hagyaték

Öröklési és ajándékozási illeték

Ajándék hozzászámítása hagyatékhoz

Kötelesrész, betudás

Hivatkozott jogszabályok:

Ptk. 2:15. § [A gyámhatóság jóváhagyása a kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozatához]

(1) A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes

  1. a) a kiskorút megillető tartásról történő lemondás;
  2. b) a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat és a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása;
  3. c) a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése;
  4. d) a kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való rendelkezés; vagy
  5. e) a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezés (2023-ban ez az összeg 1.282.500 Ft)

esetén.

(2) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú ingatlanvagyonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.

(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták.

Ptk. 4:163. § [A szülői törvényes képviselet kizártsága érdekellentét miatt]

(1) A szülő - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél.

(2) Ha a gyermek ügyében a törvényes képviseletet gyakorló szülő törvény vagy a gyámhatóság rendelkezése, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság a gyermeknek eseti gyámot rendel.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése

2023. január elsejétől változtak a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésének szabályai: mostantól már nem vizsgálják a kérelmező anyagi helyzetét. A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését a gyámhivataltól kell kérni ezen a formanyomtatványon.

Az előlegezésre akkor van mód ha van: 

- jogerős bírósági ítélet/egyezséget jóváhagyó végzés, amiben megállapították a gyermektartásdíj összegét,

 - a gyermektartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, azaz a jogosult szülő kezdeményezte a megállapított tartásdíj végrehajtás útján történő érvényesítését és az nem vezetett eredményre.  (Tehát járt már a végrehajtónál és a végrehajtó kiállította a végzést a követelés behajthatatlanságáról. 

A gyermektartásdíj megelőlegezésére a gyermek nagykorúvá válása után van mód  addig az időpontig, ameddig a középfokú nappali oktatás szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb a gyermekn huszadik évének betöltéséig. A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a nagykorúvá vált gyermek kérelmére is indulhat.

A megelőlegezett tartásdíj összege:

A gyámhatóság a bíróság ítéletében/végzésében (egyezség) meghatározott tartásdíjat előlegezi meg azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként a kötelező legkisebb munkabér 30 %-át.

2022. évben a minimálbér a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 703/2021.(XII.15.)Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében 200.000.- Ft, így a megelőlegezhető gyermektartásdíj legmagasabb összege gyermekenként 60.000.- Ft/hó összeg lehet, amennyiben ilyen összegű tartási kötelezettséget állapított meg a bíróság a különélő szülő terhére.

Ha a tartásdíj összege változik, akár csökken, akár emelkedik, a megelőlegezés összegét a gyámhatóság  felülvizsgálja és az ellátást a változás időpontjára visszamenőlegesen  módosított összegben rendeli folyósítani.

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

 

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

A tizennegyedik évét betöltött gyermek saját álláspontjával ellentétes döntés az elhelyezésével kapcsolatban csak akkor hozható, ha az általa preferált megoldás hosszútávon őt magát veszélyezteti. Adott esetben az átlagosnál gyengébb nevelési képességű szülőhöz is kerülhet a gyermek, még ha ugyan a másik szülő nevelési képessége átlagos, de a gyermek nem őt választja és a kevésbé alkalmas szülőnél veszélyeztetés nem merül föl; jobban felismeri és figyelembe veszi a gyermek igényeit.

Fenti szempontból az ellennevelés is relatív, mert ha egy 14 éves gyerek úgy éli és ítéli meg, hogy neki az adott szülőnél jobb, akkor azzal nem nagyon lehet mit kezdeni, ebben az esetben ugyanis nem pusztán azt vizsgálja a bíróság, hogy melyik szülő az alkalmasabb, hanem az adott 14 éves gyermek választását, amelyet el is fogad és aszerint dönt, amennyiben az nem veszélyezteti a gyermek (értelmi) fejlődését.

A gyermek tehát nem pusztán véleményt nyilvánít, hanem quasi dönt, és esetleges rossz döntésének viseli a következményeit.

Kézzelfogható veszélyeztetés esetén szembe lehet menni a gyermek döntésével, a szubjektív feltétel (a gyermek támogató illetve tiltakozó álláspontja) mellett a szülői veszélyeztetés az objektív feltétele a döntésnek.

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Közös tulajdon megszüntetése

A közös tulajdon megszüntethető (Ptk. 5:83.§ - 5:84.§) akként – és itt elsősorban az ingatlanon fennálló tulajdonjog megszüntetése merül fel -,  hogy az egyik fél tulajdoni hányadát adott megváltási ár ellenében a másik fél tulajdonába adja a bíróság és ezen összeget meghatározott időn belül köteles megfizetni a tulajdont szerző fél kérve egyúttal a földhivatalt, hogy az eképp megszüntetett/szerzett tulajdon alapján a szerződő fél tulajdonjogát jegyezze be, a tulajdonjogát elvesztő felet pedig kötelezze a bíróság annak tűrésére, hogy ezen földhivatali bejegyzés megtörténjen.

Fenti esetben a megváltási ár, az árverési értékesítés (amikor egyik tulajdonos sem képes vagy kész a dolog magához váltására) útján történő közös tulajdon megszüntetési kérelemnél a legkisebb árverési vételár meghatározására is szükség van.

A közös tulajdon tárgyait (ha több dologról van szó) elsősorban természetben kell megosztani, de ez a gyakorlatban ritkán merül fel. Az a gyakoribb, hogy egy adott lakás használata és tulajdonjoga kapcsán nem tudnak dűlőre jutni a felek, ahol a megosztás fizikálisan nem kivihető, így a megváltás a közös tulajdon megszüntetésének praktikus módja.

Amennyiben ilyen jellegű kérdése merül fel, keressen az alábbi elérhetőségeimen.

Dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Cím: Laky Adolf utca 18. Budapest 1145  E-mail: info@tokar.hu

+36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Kapcsolódó oldalak:

Haszonélvezet alapítás

Haszonélvezeti jog értéke

Tulajdoni lap és széljegy

Ingatlan utáni adózás

Lakás illetéke

Függőben tartás

Ajándék illetéke

Ingatlanvásárlás és bankkölcsön

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Bontóper költségei

1. A házassági bontóper illetéke 30.000.- Ft (1990. évi XCIII. törvény  az illetékekről 43. § (1) „ A házassági bontóper illetéke 30 000 forint.  (2) A házassági perben érvényesített lakáshasználat rendezése iránti igény pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni.”), ezt az összeget a peres eljárást kezdeményező fél előlegezi.

2. Ha gyerek született a házasságból az alábbi kérdésekben kell még döntést hoznia a bíróságnak (lakáshasználat kérdésének hiányában):

·        szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése,

·        gyermektartásdíj megfizetésére kötelezés,

·        kapcsolattartás szabályozása.

A szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezésének pertárgy értéke az Itv. 39.§ (3) bek. a) szerint 350.000.-Ft, a 2017. évi CXXVIII.tv.3.§.(1) bek. b) alapján viszont tárgyi költségfeljegyzési jog illeti a peres felet, így ezt az illeték összegét – 350.000.- Ft 6%-a, 21.000.- Ft - nem kell előzetesen megfizetnie.

A gyermektartásdíj megfizetésére kötelezés pertárgy értéke Pp.21.§. (3) bek. a) alapján a havi tartásdíj összegének tizenkétszerese, ez az összeg lesz az illeték alapja, annak 6%-a az illeték összege, a 2017.évi CXXVIII.tv.3.§. (1) bek. c) alapján viszont tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg illeti a peres felet így ezt az illeték összegét nem kell előzetesen megfizetnie.

A kapcsolattartás szabályozása esetén a pertárgy értéke az Itv.29.§. (3) bek. a) szerint 350.000.-Ft, a 2017. évi CXXVIII.tv.3.§.(1) bek. b) alapján viszont tárgyi költségfeljegyzési jog illeti a peres felet, így ezt az illeték összegét – 350.000.- Ft 6%-a, 21.000.- Ft - nem kell előzetesen megfizetnie.

Fentiek az eljárás költségei, az ügyvédi munkadíj összege a felek megállapodásán múlik.

 

Az ügyvédi munkadíjról - tanácsadástól kezdve az ellenjegyzésig, - a konkrétumok ismeretében tudok tájékoztatást adni.

Kérjen árajánlatot: E-mail: tamas@tokar.hu  Mobiltelefon: +36706328552 

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Életközösség

Az életközösség szempontjából a jogviszony egészét kell értékelni az életközösség tartalmi elemeiből -  érzelmi, gazdasági, szexuális közösség – egy-egy elem hiányozhat; az adott házasság sajátosságai szerint kell vizsgálni és értékelni életközösség fennálltát és tartalmát, mert minden házasságnak más a tartalma nincs az életközösségnek szokványos mértéke.

Az életközösség időtartama kapcsán a bizonyítási teher azon van, aki az életközösség létrejöttének korábbi időpontját, illetve a megszűntének a későbbi időpontját állítja

Az életközösség gazdasági elemei többek között a közös lakás és gazdálkodás, további elemei: érzelmi összetartozás, nemi élet, közös cél, gyermeknevelés hozzátartozók ellátása stb.

Az életközösség megszakadása után, a tartási kötelezettsége körében értékelni azt is, hogy a gyermek a személyes tartása többletmunkával jár - háztartási tevékenység, ápolás, gyógykezelés, gondozással együtt járó időráfordítás stb.-  az indokolt szükségletet a teljesítőképesség arányában kell megítélni. Ha egy szülő magasabb szinten él többet kell biztosítania tartásdíjban is, amennyiben két egységnyit tud tartásra fordítani, nem hivatkozási alap, hogy csak egy egységnyit szeretne ráfordítani.

A teljesítőképesség arányában kell értékelni az indokolt szükséglet – ruha, cipő, különórák, programok – ami  nem egyenlő a szűkös tartással tekintve, hogy a tartásra  kötelezett szülő feladata elsődlegesen a gyermek tartása a többlet jövedelmét fordíthatja más célra; mert a szülő a saját tartása rovására is köteles biztosítani a gyermeke tartását.

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Tardásdíj mértéke

A gyermektartásdíj kapcsán felmerülő költségeket praktikus lebontani: gyógyszerek, vitaminok, étel, tisztálkodás, ruházkodás, foglalkozások (úszás, lovaglás) költsége, utazás.

A fenti tételek biztos megfizetése érdekében kérhet a gondozó szülő közvetlen bírósági felhívást, ekkor a munkáltató vonja a tartást nyújtó szülőtől a tartásdíjat és utalja a gondozó szülőnek.

A (rendes)tartásdíj (szükséges és indokolt költségek) összege felett felmerülő rendkívüli kiadásokkal mindig az a gond, hogy időszakosan merülnek föl és a végrehajtásuk nem megoldható, így érdemes azokat is átlagolni, belekonvertálni a rendes tartás összegébe.

A fentiek mellett fölmerülhet rezsiköltség, amely a gyermekek lakóhelyéül szolgáló ingatlan rezsiköltségének és adott ingatlanban élők számának az arányában határozható meg, azaz gyakorlatilag két gyerekkel és egy gondozó szülővel számolva, egy gyermekre egyharmad rezsit lehet elszámolni.

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Gyermekelhelyezés

1. Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményét az elhelyezésekor és a kapcsolattartás meghatározásakor figyelembe veheti a bíróság; míg 14 éves korát követően figyelembe kell, hogy vegye.

Arra kell tekintettel lenni a fenti döntés során,  hogy a - még bírói rendezés hiányában is kialakulhat hosszú távú elhelyezési és kapcsolattartási - gyakorlat változtatása szolgálja a gyermek hosszú távú érdekeit; amelyhez körülmény-változást, érdeksérelmet, és a gyermek érdekeit kell igazolni.

A gyermeknek tehát ott kell lennie, ahol az érdekei jobban biztosíthatóak és amennyiben kialakult gyakorlat erre nézve, a kapcsolattartás újrarendezésére kerül sor.

A szülő magatartása, személyisége és nevelése meghatározó az elhelyezés és a kapcsolattartásra vonatkozó döntés körében.

2. Az elhelyezés (helyesebben szülői felügyeleti jog) és kapcsolattartásra vonatkozó perekben hivatalból bizonyításnak van helye, azaz ha kérik ha nem; ha ellenzik ha nem a felek az adott bizonyítást a szülői felügyelet kérdésében és azzal összefüggő kapcsolattartás kérdésében a bíróság indítvány hiányában is bizonyítást folytathat le, hogy megalapozott döntés születhessen arra vonatkozóan, alkalmas e az adott szülő a gondozásra és nevelésre.

3. A gyermek szempontjából indokolt lehet a korábbi kialakult gyakorlat módosítása azzal, hogy patikamérlegen nem lehet kimérni egy komplett folyamatot; a kapcsolattartás során belátás és rugalmasság kell annak gördülékeny alkalmazásához mind a peres felek, mind a gyermek részéről.

 

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Hagyatékátadás

Hagyaték

A vitatott hagyaték (ingóság, életjáradék stb.) nem adható át a hagyatéki eljárásban az peres úton érvényesíthető.

A hagyatéki eljárás nemperes eljárás, így itt nincs helye bizonyításnak, így ha nem adható át pl. az ingóság (vita van az örökösök között), hagyatéki igény van: a hagyaték ideiglenes hatállyal adható át.

Fentieket követően 30 napon belül kezdeményezhet peres eljárást az érdekelt fél a hagyatékátadással szemben. Ha ezt elmulasztja, vagy a keresetét elutasítják a végleges hatályú lesz a korábbi ideiglenes hatályú hagyatékátadás.

Az ideiglenes hatállyal átadott hagyatéki tárgyakat nem lehet elidegeníteni, megterhelni.

Az örökséget visszautasító fél kiesik (sem vagyont, sem tartozást nem örököl), de ez a döntése nem hat ki a leszármazójára.

A nyugdíj nem tárgya a hagyatéknak, azt visszautalják a nyugdíjfolyósítónak; a biztosítás szintén nem, az a kedvezményezetté (pl. leszármazó), de az sem a hagyatékban, a hagyatéki eljárás útján.

Amennyiben az örökösök tudnak hitelezői igényről, adósságrendezési eljárásról (magáncsőd), akkor azt be kell jelenteniük.

Ha utóbb merül fel, hogy van még olyan vagyon a hagyatékban, amit eddig nem vettek leltárba, póthagyatéki eljárást kell lefolytatni.

A hitelezői igényekért az örökösök a hagyaték erejéig (azaz azzal, amit megörököltek), ám a temetési költségekért a saját vagyonukkal felelnek.

Dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás újraszabályozása

Ha van a szülő-gyermek kapcsolattartásnak  kialakult gyakorlata, akkor a kapcsolattartás rendezése során annak újraszabályozása; azaz szekunder rendezése kérhető a bíróságtól.

A közös szülői felügyelet megszüntetésénél és a gyermek lakóhelyének módosításánál azt kell vizsgálni, hogy a szülői felügyeleti jog újra rendezésének kettős feltétele fennáll e, vagyis az elmúlt időben bekövetkezett lényeges körülmény változás következtében a változtatás gyermek érdekében áll e (a szülői felügyeleti jogok egyik félhez történő telepítése). /Közös szülői felügyeleti jog esetén csak a gyermek tartózkodási helyét kell csak megjelölni./

Miután alkotmányos alapjog a kapcsolattartás, így azt a lehető legtágabb körben kell biztosítani a különélő szülőnek.

A bíróság a szakvéleményre alapítja döntését a szülői felügyeleti jog és kapcsolattartást körében a szülő személyissége, a gyermek szülő kötődése, és a gyermeknevelési képesség alapján és csak akkor tárgyalja a bíróság a felek kapcsolatának megromlásához vezető okokat, ha az a gyermek nevelésre kihat (pl. agresszivitás, ital- drogfüggőség); így alapvetően nincsen jelentősége annak ki és milyen okból (harmadik fél) lépett ki a kapcsolatból a „gyermekelhelyezés” kapcsolattartás, szülői felügyeleti jog rendezése során.

Egy 13 éves gyermek vélelmezhetően ítélőképessége birtokában van, így a döntését, véleményét figyelembe veheti a bíróság.

Egy 14 éves gyermek véleménye nagyobb súllyal esik latba, így nem hozható véleményével ellentétes döntés, csak szigorú feltételek fennállta esetén.

Tartásdíj esetén a gyermek /indokolt/ szükséglete igazolandó (számlával); az adókedvezmény és a családi pótlék levonása mellett.

A felek hosszú különélése alátámasztja a kapcsolat megromlását, ezúton utóbbi igazolt.

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Behajtani tilos!

Valamelyik nyáron a Római parton bóklásztam, mire visszaértem a motoromhoz egy 30.000.-Ft-os bírság várt a plexi mögött. Nem fizettem; kértem, hogy engedjék el mert egyrészt tök aranyos vagyok, másrészt a csekkel együtt már elképesztő drága lenne a fagyim, erre ezt a levelet küldték:

nevtelen_1.png

 

Ezt követően a rendőrségnek is kifejtettem, hogy

„ A motorkerékpárt a parkolóban leállítottam, ám újraindítanom nem sikerült; így betoltam egy általam biztonságosabbnak ítélt helyre, a betonelemek és körülbelül fél méterre a tiltó tábla mögé. Utóbb szerencsére sikerült elhárítanom a műszaki problémát, így el tudtam vinni a járművet.

Fentiek alapján a kiszabott szankció mellőzését, az eljárás megszüntetését másodlagosan a bírság összegének jelentős csökkentését kérem, mert az aligha lehetett a jogalkotói cél, hogy műszaki hibás járművet – amely nem hajt, hajtás hiányában a „behajtás” fogalmilag sem elképzelhető -  ne lehetne a forgalom szempontjából biztonságos helyre tolni. (A KRESZ  56.§ (1-7) bekezdése a műszaki hiba kapcsán éppen erre az esetkörre vonatkozik.) "

A rendőrség kedvesebb volt. Megszüntette a szabálysértési eljárást:

nevtelen2.png

 

dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

1.) A kapcsolattartás körében rendre felmerül, hogy „ …én a gyermekkel szoktam egyeztetni, nem egyeztetek az apjával, mert mi nem kommunikálunk.”

A kapcsolattartás körében a feleknek kell/ene egymással egyeztetni, és nem a közös gyermekkel, - akkor sem, ha a gyermek kora, ítélőképessége alapján ő maga is tudna nyilatkozni a kérdésben, hanem a különélő szülőnek a kapcsolattartás érdekében elsősorban gondozó szülővel kell ezt megtennie.

2.) A nevelési, pedagógia, egészségügyi kérdések és kiadások körében a gyermekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a gondozó szülőt terheli.

3.) Az életközösség megszakadásának későbbi időpontját megjelölő felet terheli annak bizonyítása, hogy az általa megjelölt időpontban szakadt meg az életközösség, a bizonyítatlanság az ő terhére esik; a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy az általa előadottak alapján és az általa megjelölt időpontban szakadt meg az életközösség a felek között.

4.) A gyermektartásdíj körében a gyermek indokolt szükségleteivel kapcsolatban az egyik fél által megjelölt másik által vitatott tételek esetén az előbbit terheli a bizonyítás, bizonyítatlanság ugyancsak az ő terhére esik.

5.) A bíróság a hivatalból történő bizonyítás keretében a felek tartózkodási helyéről környezettanulmányt, a gyermek vonatkozásában pedagógiai véleményt szerez be.

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség (2)

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

1.) A kapcsolattartás körében rendre felmerül, hogy „ …én a gyermekkel szoktam egyeztetni, nem egyeztetek az apjával, mert mi nem kommunikálunk.”

A kapcsolattartás körében a feleknek kell/ene egymással egyeztetni, és nem a közös gyermekkel, - akkor sem, ha a gyermek kora, ítélőképessége alapján ő maga is tudna nyilatkozni a kérdésben, hanem a különélő szülőnek a kapcsolattartás érdekében elsősorban gondozó szülővel kell ezt megtennie.

2.) A nevelési, pedagógia, egészségügyi kérdések és kiadások körében a gyermekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a gondozó szülőt terheli.

3.) Az életközösség megszakadásának későbbi időpontját megjelölő felet terheli annak bizonyítása, hogy az általa megjelölt időpontban szakadt meg az életközösség, a bizonyítatlanság az ő terhére esik; a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy az általa előadottak alapján és az általa megjelölt időpontban szakadt meg az életközösség a felek között.

4.) A gyermektartásdíj körében a gyermek indokolt szükségleteivel kapcsolatban az egyik fél által megjelölt másik által vitatott tételek esetén az előbbit terheli a bizonyítás, bizonyítatlanság ugyancsak az ő terhére esik.

5.) A bíróság a hivatalból történő bizonyítás keretében a felek tartózkodási helyéről környezettanulmányt, a gyermek vonatkozásában pedagógiai véleményt szerez be.

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Gyermektartásdíj

Gyermektartásdíj

I.) Havi 25.000.-Ft tartásdíjig a Kúria iránymutatása alapján  - elvileg (1) - semmit nem kell vizsgálnia a bíróságnak az  indokolt – havi rendes -  szükségletek kapcsán, legfeljebb a szülő tartási képességét; azaz amennyiben a szülő igazoltan képtelen megfizetni ezen minimális összeget, akkor mehet lejjebb a tartásdíj.

II.) A jövedelem mellett a lakásköltséget és szükségeteket elegendő mindössze megjelölni. A Kúria álláspontja az, hogy a gyermek szükségletét a bíróság mérlegeli a havi rendes költségek körében, ami viszont rendkívüli és átlagot meghaladó költség annak kapcsán igazolandó a rászorultság ténye és a rendkívüli költség összegszerűsége. Rendkívüli költségek többek között például az allergia-gyógyszer, szemüveg, fogszabályzó.

III.) Elvileg nem lehet vizsgálni a tartásdíj mértéke kapcsán azt sem, hogy az adókedvezmény,t családi pótlékot ki veszi fel; ez a személy pedig rendre a gondozó szülő, a szülői felügyeleti jog gyakorlója.

IV.) A természetbeni tartás során is mérlegelendő a teherviselés aránya. A két szülő együtt 100%, viszont 50%-50%-os megoszlás nem lehet, csak attól eltérően állapítható meg a teherviselés aránya. (30%-70% - 40%-60% stb.)

 

dr. Tokár Tamás

ügyvéd

 

(1) Megjegyzés:

Mi a különbség az elmélet és a gyakorlat között?

Elméletben semmi.

 

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Bóntóper egyezsége

Íme egy újabb gyermek és szülő kapcsolattartását és minden más járulékos kérdést szabályozó megállapodás:

 

Ezután a felek úgy nyilatkoznak, hogy egyezséget kívánnak kötni.

Ezután a felek érdemben tárgyaltak és létrejött közöttük az alábbi egyezség.

A peres felek megállapodnak abban, hogy a házasságukból 2………. . napján született ………. utónevű gyermekük felett a szülői felügyeleti jogot teljeskörűen felperes (anya) gyakorolja azzal, hogy a gyermek sorsát érintő – jogszabályban meghatározott – lényeges kérdésekben a alperes (apa) szülői felügyeleti joga fennáll.

Felperes köteles a fenti kiskorú gyermeke tartására 20….. …. napjától kezdődően havonta előre esedékesen minden hónap 10-ig ….000 (…..ezer) forint határozott összegű gyermektartásdíjat megfizet azzal, hogy a jogosult kijelenti, hogy a kötelezettnek 20…. ….. napjáig tartásdíj hátraléka nincsen.

A felperes vállalja, hogy rendkívüli kiadásként a tb által nem finanszírozott egészségügyi ellátás költségét és a kötelező iskolai tábor költségeit félévre összesen …..000 (….ezer)forintot, egy évre összesen ….000 ( …. ezer) forintot, annak felmerülésekor megfizet az alperes részére a számla bemutatását követő 15 nap alatt a fent megjelölt összeghatárig.

Felperes jogosult a fenti kiskorú gyermeket minden héten szerdán az oktatási intézményben lévő foglalkozások végétől, de legkésőbb 17 órától magával vinni és  csütörtökön az oktatás kezdetére legkésőbb 7 óra 30 percre az iskolába bevinni. Iskola hiányában minden héten szerdán 8 órától a gyermeket jogosult magával vinni és csütörtökön 9 órára az alpereshez visszavinni.

Nyáron a felperes külön megállapodás hiányában jogosult a gyermeket minden évben június 18-án 9 órától július 19-én 19 óráig magával vinni azzal, hogy a felek minden év május 31-ig állapodnak meg. Karácsonykor minden évben jogosult a felperes a gyermeket december 24-én 9 órától magával vinni és december 25-én 10 órára az alpereshez visszavinni.

Páratlan évben a pünkösdi, húsvéti ünnepeket a gyermek az alperesnél, páros évben minden

évben a felperesnél tölti azzal, hogy a gyermeket jogosult a kezdő napon 9 órától magával

vinni és a záró nap 18 órára az alpereshez visszavinni.

A téli, tavaszi, őszi szünidő első felében jogosult a gyermeket magával vinni, a kezdő napon

9 órától a záró nap 10 órájáig azzal, hogy amennyiben a szünet páratlan napszámból áll, minden évben a többletnap az alperest illeti meg.

A gyermek átadásának helye iskola esetében az iskola intézménye, ennek hiányában az alperes mindenkori lakóhelye. Visszaadásának helye iskola esetében az iskola intézménye, iskola hiányában az alperes mindenkori lakóhelye, időszakos kapcsolattartás esetében az alperes mindenkori lakóhelye.

A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül, de a kezdő időpontot megelőzően legalább 24 órával hitelt érdemlő módon kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb 6 hónapon belül azonos időtartamban pótolni kell.

A folyamatos kapcsolattartás esetében a kapcsolattartást a következő héten hétfő reggel 9 órától kedd reggel 10 óráig kötelesek pótolni.

A nyári kapcsolattartást július 18-tól augusztus 19-ig ugyanazon kezdő időponttól és záró időpontig, a téli, tavaszi, őszi szünidőt annak második felében, ugyanazon kezdő és záró időponttal azzal, hogy az ünnepnapokat a felek nem pótolják.

A felek megállapodnak abban, hogy az időszakos kapcsolattartás ideje alatt a folyamatos kapcsolattartás szünetel.  

A peres felek megállapodnak abban, hogy a …………szám alatti ingatlan használatát a felek az alábbiak szerint osztják meg:

A vázrajzon a …… m2-es lakószoba, továbbá a ………. m2-es tároló a pincében a alperes, a vázrajzon a …… m2-es és a …… m2-es lakószobák az felperes kizárólagos használatába kerülnek az egyéb helyiségek közös használata mellett.

Ezután a bíróság meghozta és kihirdette az alábbi

 I.- v é g z é s t.

A bíróság a felek egyezségét a Pp.239.§.(1). bekezdése alapján jóváhagyja.

A végzés ellen a kihirdetéstől számított 15 nap alatt, jelen bíróságon benyújtandó, Fővárosi

Törvényszékhez címzett fellebbezésnek van helye.

 

Felperesi képviselő:

Felperes a végzést tudomásul veszi, fellebbezési jogáról lemond.

 

Alperes:

A végzést tudomásul veszem, fellebbezési jogomról lemondok.

 

A bíróság tanúsítja, hogy az I. számú végzés a mai napon jogerős.

 

Dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Cím: Laky Adolf utca 18. Budapest 1145  E-mail: info@tokar.hu

Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

 

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

A házastársi közös vagyon megosztása

I. A vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. A közös vagyon megosztása egyrészt a vagyonközösség tartozó vagyontárgyak, jogok és kötelezettségek szétosztását jelenti, másrészt az alvagyonok közötti megtérítési igények rendezését, a hiányzó közös vagyoni tárgyak értékbeli pótlását, a természetben meglevő különvagyon kiadását, a közös adósságok törlesztéséből eredő követelések rendezését is.

A házastársi vagyonközösségből eredő igényeket egységesen kell rendezni. A vagyonjogi igények teljes körű rendezésének elvét szolgálja a vagyonmérleg felállítása.

Vagyonmérleg készítése nem mellőzhető azon az alapon, hogy a felek között csak egyes tételek tekintetében van vita, a többi tételről megegyeztek, a közös vagyonról ugyanis nem lehet dönteni teljes terjedelmének felderítése és valamennyi tétel számbavétele nélkül [BH 1977.494.].

Az egységes rendezés ellenpéldája, amikor a felek egyéb vagyoni vitájuk mellett a közös házon fennálló tulajdoni arányukat külön perben lezárták, és ott arra jutott a bíróság, hogy nem 50%-50%, hanem 30%-70% a tulajdoni arány közöttük. A fennmaradó vagyonra folyó újabb perben ezen korábbi döntést furcsállta a bíróság, de szerintem belefér: egy adott elem aránya legalább eldöntött, és a fennmaradó vagyonelemek elosztása pedig ezen korábbi – egyébként jogerős – döntés  figyelembevételével történik majd.

 

II. Ha tehát nem külön tételeket perelnek a felek, akkor kénytelenek vagyonmérleget készíteni az egyes vagyontárgyak életközösség-megszűntekori érték-megjelölésével, és az adott tételek elszámolási igényével, majd az életközösség megszakadása követően az adott fél által a közös vagyonra fordított kiadásokkal, amelyek megtérítését kérhetik a felek.

Az így elkészülő vagyonmérleg-táblázatnak tételes listának kell(ene) lennie, a fenti időpontokkal, az egyes dolgok akkori és mostani értékek-, birtokállapot megjelölésével: most kinél van az adott dolog, kinél legyen majd a döntést követően. Azaz mit szeretnénk kérni a bíróságtól.)

Az idevágó kommentár szerint: „A vagyonmérleg nem vagyonleltár: nem csupán a házastársak vagyonának tételes számbavétele, hanem mérlegszerűen kell tartalmaznia a házastársak vagyontárgyainak, vagyoni jogainak és kötelezettségeinek a felsorolását, a megtérítési igényeket és mindezeknek az egyenlegét.

A törvény ebben a §-ban nem tartalmazza, de a rendezés fontos szempontja a méltányosság, hiszen a házastársak egymással nemcsak vagyoni, hanem elsősorban érzelmi kapcsolatban élő személyek, akik pontos elszámolási kötelezettséggel egymásnak nem tartoznak. Az a követelmény, hogy a bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vagyoni igények rendezésénél egyik házastárs se szenvedjen méltánytalan hátrányt, a 4:4. § alapelvi szintű rendelkezéséből következik.

A megtérítési igény elszámolásánál vagyonközösség megszűnésekor fennállt értékből és állapotból kell kiindulni, a közös vagyon megosztásáig terjedő időben bekövetkezett értékváltozást azonban figyelembe kell venni, kivéve, ha az az egyik házastárs magatartásának az eredménye.”

 

dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Házassági vagyonközösség megszűnése

A házassági vagyonközösség megszűnik, ha a házassági életközösség megszűnik.

A kialakult gyakorlat szerint a házassági életközösség lélektani, erkölcsi és vagyoni összetevőkből áll és annak rendszerint tartalmi elemei a közös háztartás, a közös gazdálkodás, illetve a bensőséges személyi viszony.

A különélés az életközösség megszakadását jelenti. Nem állapítható meg viszont az életközösség végleges megszakadása például akkor, ha a házastársak érzelmileg elhidegültek, de köztük a közös háztartás és a gazdasági együttműködés megmarad.

Ez így kellően prózain hangzik, de nem is várható el több a Ptk.-tól és a kommentárjától.

Az életközösségnek nem csak a házasság végével, de azt megelőzően is lehet jelentősége: amennyiben az életközösséget házasság követi az életközösség kezdő időpontja – házasság fennállta – életközösség megszakadása egységbe olvadhat annak vagyonjogi következményeivel azaz a házastársi vagyonközösséggel együtt. (Másként alakul a helyzet például házasság alatti vagyonközösség megszüntetésnél, eltérő tartalmú házassági vagyonjogi szerződésnél.)

Ha például 2 évet együttélés után kötnek házasságot a felek, és a házasságot megelőző két évben szerzett értéket az egyik fél, azt jó eséllyel úgy próbálja majd különvagyonává tenni, hogy a házasságot megelőző életközösség fennálltát, illetve annak szakadatlan voltát igyekszik megkérdőjelezni. Például: találkozgattunk, csak egy bőröndöm volt ott, max a fogkefém stb.

A házasság végével is felmerülhetnek olyan kérdések, hogy bár ki nem állták a felek egymást, de mosott, főzött egyik a másikára (közös háztartás), ami az életközösség fennállta irányába mutat, azonban mérlegelni kell, hogy gazdálkodásuk mennyiben volt közös vagy esetleg elkülönült és ennek fényében lehet meghatározni az életközösség fennálltát vagy hiányát, amely kihatással lesz a vagyonközösség időtartamára, azaz például az érzelmi elkülönülés után szerzett vagyon sorsára.

Ha tehát az érzelmi elhidegülést követően szerez vagyontárgyat a házaspár az abból részesülni kívánó igazolni próbálja, hogy volt közös gazdálkodás a felek között (egy bankszámláról fizették a felek a kiadásaikat) a másik fél pedig előveheti, hogy már a hűtőben is külön polcon tartották az élelmiszert és ez a gazdálkodás elkülönülésére utal.

 

dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Házassági vagyonközösség megszűnése

A házassági vagyonközösség megszűnik, ha a házassági életközösség megszűnik.

A kialakult gyakorlat szerint a házassági életközösség lélektani, erkölcsi és vagyoni összetevőkből áll és annak rendszerint tartalmi elemei a közös háztartás, a közös gazdálkodás, illetve a bensőséges személyi viszony.

A különélés az életközösség megszakadását jelenti. Nem állapítható meg viszont az életközösség végleges megszakadása például akkor, ha a házastársak érzelmileg elhidegültek, de köztük a közös háztartás és a gazdasági együttműködés megmarad.

Ez így kellően prózain hangzik, de nem is várható el több a Ptk.-tól és a kommentárjától.

Az életközösségnek nem csak a házasság végével, de azt megelőzően is lehet jelentősége: amennyiben az életközösséget házasság követi az életközösség kezdő időpontja – házasság fennállta – életközösség megszakadása egységbe olvadhat annak vagyonjogi következményeivel azaz a házastársi vagyonközösséggel együtt. (Másként alakul a helyzet például házasság alatti vagyonközösség megszüntetésnél, eltérő tartalmú házassági vagyonjogi szerződésnél.)

Ha például 2 évet együttélés után kötnek házasságot a felek, és a házasságot megelőző két évben szerzett értéket az egyik fél, azt jó eséllyel úgy próbálja majd különvagyonává tenni, hogy a házasságot megelőző életközösség fennálltát, illetve annak szakadatlan voltát igyekszik megkérdőjelezni. Például: találkozgattunk, csak egy bőröndöm volt ott, max a fogkefém stb.

A házasság végével is felmerülhetnek olyan kérdések, hogy bár ki nem állták a felek egymást, de mosott, főzött egyik a másikára (közös háztartás), ami az életközösség fennállta irányába mutat, azonban mérlegelni kell, hogy gazdálkodásuk mennyiben volt közös vagy esetleg elkülönült és ennek fényében lehet meghatározni az életközösség fennálltát vagy hiányát, amely kihatással lesz a vagyonközösség időtartamára, azaz például az érzelmi elkülönülés után szerzett vagyon sorsára.

Ha tehát az érzelmi elhidegülést követően szerez vagyontárgyat a házaspár az abból részesülni kívánó igazolni próbálja, hogy volt közös gazdálkodás a felek között (egy bankszámláról fizették a felek a kiadásaikat) a másik fél pedig előveheti, hogy már a hűtőben is külön polcon tartották az élelmiszert és ez a gazdálkodás elkülönülésére utal.

 

dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

A válás menete

A házassági bontóper (válóper) minden esetben keresetlevélel elindul, akár  megegyeznek a felek  akár nem.  Aki beadja a keresetet az lesz a perben a felperes, a másik fél az alperes. A jogi képviselő nélkül eljáró félnek ezen a nyomtatványon kell előterjesztenie a keresetet, de más  a hivatkozási alap ha megegyeztek a felek, megint más ha nem tudnak egészséget csatolni a beadványukhoz.

Ha a keresetlevél megfelel a feltételeknek (csatolták a házassági anyakönyvi kivonatot, a közös gyermek születési anyakönyvi kivonatát stb.), azt megkapja a másik fél, akinek 45 napja lesz írásbeli ellenkérelmének előterjesztésére. Amennyiben egyetért a keresettel vagy nem reagál rá, akkor a keresetlevél szerinti döntést hoz a bíróság, tehát úgy dönt, ahogy a felperes kérelmében szerepelt. Ha egyezséget csatolnak a keresethez, akkor azt hagyja jóvá a bíróság, amennyiben a jogszabályoknak és a felek akaratának megfelel.

A bontóper illetéke 30.000.- Ft.

Amennyiben nincs egyezség, tehát klasszikus per folyik a felek között, akkor részletesen le kell írnia felek történetét – ez lesz a tényállás -,  csatolni kell bizonyítékot – okiratok és tanúk megjelölése - és majd ezek alapján dönt a bíróság. Ha viszont egyezséget kötöttek a felek, nem kell bizonyíték, hiszen a felek egyezően nyilatkoztak a megállapodásukban.

Egyezség esetén akár azonnal születhet döntés az első tárgyaláson, ha közös kiskorú gyermek van, akkor a második tárgyaláson.

Ha nincs megállapodás a felek között, akkor viszont minden kérdés tisztázni kell – hiszen az egyik fél állít, a másik azt kétségbe vonja -, bizonyítani kell az előadottakat (a házasság megromlására vezető okokat, a gyermek szükségleteit, felek jövedelmi és vagyoni viszonyait, a felek gyermeknevelési alkalmasságát stb.)

A perlekedés heteket, hónapokat vehet igénybe; a megállapodással egy-két tárgyaláson lezárul a válóper, főleg, hogy ha megállapodtak a felek és egyezséget hagy jóvá bíróság általában a fellebbezésről is lemondanak az érintettek és akkor a kihirdetés napján jogerős lesz az egyezséget jóváhagyó végzés.

Dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

A válás menete

A házassági bontóper (válóper) minden esetben keresetlevélel elindul, akár  megegyeznek a felek  akár nem.  Aki beadja a keresetet az lesz a perben a felperes, a másik fél az alperes. A jogi képviselő nélkül eljáró félnek ezen a nyomtatványon kell előterjesztenie a keresetet, de más  a hivatkozási alap ha megegyeztek a felek, megint más ha nem tudnak egészséget csatolni a beadványukhoz.

Ha a keresetlevél megfelel a feltételeknek (csatolták a házassági anyakönyvi kivonatot, a közös gyermek születési anyakönyvi kivonatát stb.), azt megkapja a másik fél, akinek 45 napja lesz írásbeli ellenkérelmének előterjesztésére. Amennyiben egyetért a keresettel vagy nem reagál rá, akkor a keresetlevél szerinti döntést hoz a bíróság, tehát úgy dönt, ahogy a felperes kérelmében szerepelt. Ha egyezséget csatolnak a keresethez, akkor azt hagyja jóvá a bíróság, amennyiben a jogszabályoknak és a felek akaratának megfelel.

A bontóper illetéke 30.000.- Ft.

Amennyiben nincs egyezség, tehát klasszikus per folyik a felek között, akkor részletesen le kell írnia felek történetét – ez lesz a tényállás -,  csatolni kell bizonyítékot – okiratok és tanúk megjelölése - és majd ezek alapján dönt a bíróság. Ha viszont egyezséget kötöttek a felek, nem kell bizonyíték, hiszen a felek egyezően nyilatkoztak a megállapodásukban.

Egyezség esetén akár azonnal születhet döntés az első tárgyaláson, ha közös kiskorú gyermek van, akkor a második tárgyaláson.

Ha nincs megállapodás a felek között, akkor viszont minden kérdés tisztázni kell – hiszen az egyik fél állít, a másik azt kétségbe vonja -, bizonyítani kell az előadottakat (a házasság megromlására vezető okokat, a gyermek szükségleteit, felek jövedelmi és vagyoni viszonyait, a felek gyermeknevelési alkalmasságát stb.)

A perlekedés heteket, hónapokat vehet igénybe; a megállapodással egy-két tárgyaláson lezárul a válóper, főleg, hogy ha megállapodtak a felek és egyezséget hagy jóvá bíróság általában a fellebbezésről is lemondanak az érintettek és akkor a kihirdetés napján jogerős lesz az egyezséget jóváhagyó végzés.

Dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Foglaló és előleg

Foglaló: Amennyiben az adásvétel az eladónak felróható okból hiúsul meg  akkor az eladó a kapott foglaló kétszeresét köteles a vevő részére megfizetni. Amennyiben a szerződés a vevőnek felróható okból hiúsul meg akkor a vevő az adott foglalót elveszíti. Amennyiben a szerződés egyik félnek sem felróható, illetve mindkét félnek felróható okból hiúsul meg, a foglaló a vevőnek visszajár.

Előleg: Az előlegként megfizetett összeg a szerződés meghiúsulása esetén mindenképpen visszajár a vevőnek, akár ő volt az oka a szerződés nem teljesülésének, akár nem.

Foglaló: A foglaló sorsa differenciált. Attól függ, hogy az eladó megtarthatja e a foglalóként átvett összeget illetve, hogy a vevő a kétszeresét köteles e visszaadni, melyikőjük felelős azért, hogy kútba esett az ügylet. Ha senki nem volt oka, vagy mindkét fél oka volt a meghiúsulásnak, azaz közös a felelősségük ebben, vagy egyikőjük sem felelős érte, szintén visszajár a foglaló a vevőnek.

 

Meghiúsulás: Ha nem megy végbe a jogügylet: például végül nem fizetik meg a vételárat, nem léphet birtokba a vevő vagy nem szerez tulajdonjogot stb.

 

Dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Az ügyvédi munkadíjról - tanácsadástól kezdve az ellenjegyzésig, - a konkrétumok ismeretében tudok tájékoztatást adni.

 

Kérjen árajánlatot:  E-mail: tamas@tokar.hu  Mobiltelefon: +36706328552 

 

Kapcsolódó oldalak:

Haszonélvezet alapítás

Haszonélvezeti jog értéke

Tulajdoni lap és széljegy

Ingatlan utáni adózás

Lakás illetéke

Függőben tartás

Ajándék illetéke

Ingatlanvásárlás és bankkölcsön

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Kötelesrész, betudás

Cím: Laky Adolf utca 18. Budapest 1145  E-mail: info@tokar.hu

 Telefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó

  • leszármazóját,
  • házastársát és
  • szülőjét,

ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne ***.

A kötelesrész annak az egyharmada, ami egyébként törvényes örökösként járna.

Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke.

Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.

Életszerűen a dolog a következésképp merül fel:  a szülőnek egyik gyermekével rossz a kapcsolata, így végrendeletben mindent a másikra hagy. Ebben az esetben is kérheti a „kisemmizett” gyermek, hogy a hagyaték harmadát neki adják át és számoljon el vele a testvére, a végrendeleti örökös.

Ha a szülő még életében elajándékozta a számára kedvesebb gyermeknek a hagyaték tárgyait – azaz tulajdonképpen üres a hagyaték – az csak abban az esetben megoldás, ha ezt a halálát megelőző tíz éven túl tette, vagy úgy rendelkezett a végrendeletben, hogy ennek az ajándéknak az értékét kifejezetten nem kéri betudni a hagyaték egészébe, azaz ahhoz azt nem kéri hozzászámítani.

 

dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Megjegyzés: ***

A polgári törvénykönyvről:

7:75. § [Kötelesrészre jogosultak]

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

7:80 (4) A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.

7:81. § [A kötelesrész alapjából kivont adományok]

(1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke;

(3) Azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani.

7:82. § [A kötelesrész mértéke]

(1) Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Szülői felügyelet és tartásdíj változtatása

Szülői felügyelet és tartásdíj változtatása

Cím: Laky Adolf utca 18. Budapest 1145  E-mail: info@tokar.hu  

Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

I.) A közös szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a bíróságtól a jövőben akkor kérhető, ha a szülők ténylegesen nem tudnak a gyermekek érdekét szolgáló módon a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekben együttműködni és ezáltal nem tudják biztosítani a kiskorú gyermekeik kiegyensúlyozott életvitelét.

1991.évi LXIV. törvény,  a gyermekek jogairól szóló New Yorki egyezmény kihirdetéséről úgy rendelkezik,  hogy bíróságok, hatóságok, törvényhozó szervek minden a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe.

Akkor lehet tehát a szülői felügyeleti jog (gyermekelhelyezés) újra rendezésének, ha a korábbi elhelyezés nem szolgálja gyermek érdekét: kevésbé alkalmassá vált a másik fél a szülői felügyeleti jog gyakorlására, ám mindenekelőtt a gyermek érdekében áll a változtatás. Tisztázni kell, hogy a gondozás és nevelés a gyermek érdekeinek megfelelő e. Fontos szempont, hogy a gyermek élete gyökeresen ne változzon meg alapos ok nélkül. Ilyen ok lehet: nem járatja iskolába, elhanyagolja, iszik stb. a gondozó szülő. Lényeges, hogy együttműködési és tájékoztatási kötelezettség nem teszi lehetővé a gondozó szülőnek, hogy önkényesen kizárja a másik felet a szülői jog gyakorlásából, kapcsolattartásból.

II.) A gyermektartásdíj mértékének módosítását a jövőben akkor lehet kérni, ha a tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amelynek következtében a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti.

Nem kérheti a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható.  Az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, köteles – a kötelezett egyidejű értesítése mellett – a bíróságnak bejelenteni, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. Az e kötelezettségének elmulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel.

A kialakult gyakorlat szerint a megváltoztatására a tartás megállapításánál figyelembe vehető  bármelyik körülmény alapot adhat, így a gyermek tényleges szükségleteinek, megváltozása is. A tartás megállapításának alapjául szolgáló körülmények lényeges megváltozása esetén a már megállapított gyermektartásdíj leszállításának helye van.

Ilyen lényeges körülmény változás lehet az, ami okán nem várható el a korábbi tartás mértéke. Fontos, hogy ne szenvedjenek hiányt a gyermekek a korábbi tartáshoz képest a változtatást követően. Amennyiben tehát a tartást nyújtó szülőnél bekövetkezett változás nem veszélyezteti a gyermek ellátásának képességét, nem megalapozott a tartásdíj csökkentése.

Ha a tartásdíj indokolatlan, túlzó, már nem nincs a gyermeknek olyan szükséglete, amely azt indokolná, helye lehet a tartásdíj újrarendezésének.

A tartásdíj „rendes” részébe a gondozás, nevelés, tartás, élelmezés stb. költségei esnek; a rendkívüliek többe között: a tábor, a tb által nem finanszírozott orvosi ellátások, sporttevékenység.

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Szülői felügyelet és tartásdíj változtatása (2)

Szülői felügyelet és tartásdíj változtatása

Cím: Laky Adolf utca 18. Budapest 1145  E-mail: info@tokar.hu

  Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

I.) A közös szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a bíróságtól a jövőben akkor kérhető, ha a szülők ténylegesen nem tudnak a gyermekek érdekét szolgáló módon a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekben együttműködni és ezáltal nem tudják biztosítani a kiskorú gyermekeik kiegyensúlyozott életvitelét.

1991.évi LXIV. törvény,  a gyermekek jogairól szóló New Yorki egyezmény kihirdetéséről úgy rendelkezik,  hogy bíróságok, hatóságok, törvényhozó szervek minden a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe.

Akkor lehet tehát a szülői felügyeleti jog (gyermekelhelyezés) újra rendezésének, ha a korábbi elhelyezés nem szolgálja gyermek érdekét: kevésbé alkalmassá vált a másik fél a szülői felügyeleti jog gyakorlására, ám mindenekelőtt a gyermek érdekében áll változtatás. Tisztázni kell, hogy a gondozás és nevelés a gyermek érdekeinek megfelelő e. Fontos szempont, hogy a gyermek élete gyökeresen ne változzon meg alapos ok nélkül. Ilyen ok lehet: nem járatja iskolába, elhanyagolja, iszik stb. a gondozó szülő. Lényeges, hogy együttműködési és tájékoztatási kötelezettség nem teszi lehetővé a gondozó szülőnek, hogy önkényesen kizárja a másik felet a szülői jog gyakorlásából, kapcsolattartásból.

II.) A gyermektartásdíj mértékének módosítását a jövőben akkor lehet kérni, ha a tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amelynek következtében a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti.

Nem kérheti a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható.  Az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, köteles – a kötelezett egyidejű értesítése mellett – a bíróságnak bejelenteni, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. Az e kötelezettségének elmulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel.

A kialakult gyakorlat szerint a megváltoztatására a tartás megállapításánál figyelembe vehető  bármelyik körülmény alapot adhat, így a gyermek tényleges szükségleteinek, megváltozása is. A tartás megállapításának alapjául szolgáló körülmények lényeges megváltozása esetén a már megállapított gyermektartásdíj leszállításának helye van.

Ilyen lényeges körülmény változás lehet az, ami súlyosan sérti az a másik fél lényeges jogi érdekét, ami okán nem várható el a korábbi tartás mértéke. Fontos, hogy ne szenvedjenek hiányt a gyermekek a korábbi tartáshoz képest a változtatást követően. Amennyiben tehát a tartást nyújtó szülőnél bekövetkezett változás nem veszélyezteti a gyermek ellátásának képességét, nem megalapozott a tartásdíj csökkentése.

Ha a tartásdíj indokolatlan, túlzó, már nem nincs a gyermeknek olyan szükséglete, amely azt indokolná, helye lehet a tartásdíj újrarendezésének.

A tartásdíj „rendes” részébe a gondozás, nevelés, tartás, élelmezés stb. költségei esnek; a rendkívüliek többe között: a tábor, a tb által nem finanszírozott orvosi ellátások, sporttevékenység.

S

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Szülői felügyelet és tartásdíj változtatása

Szülői felügyelet és tartásdíj változtatása

Cím: Laky Adolf utca 18. Budapest 1145  E-mail: info@tokar.hu  

Mobiltelefon: +36 70 632 85 52  http://tokar.hu/

I.) A közös szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a bíróságtól a jövőben akkor kérhető, ha a szülők ténylegesen nem tudnak a gyermekek érdekét szolgáló módon a gyermekekkel kapcsolatos kérdésekben együttműködni és ezáltal nem tudják biztosítani a kiskorú gyermekeik kiegyensúlyozott életvitelét.

1991.évi LXIV. törvény,  a gyermekek jogairól szóló New Yorki egyezmény kihirdetéséről úgy rendelkezik,  hogy bíróságok, hatóságok, törvényhozó szervek minden a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe.

Akkor lehet tehát a szülői felügyeleti jog (gyermekelhelyezés) újra rendezésének, ha a korábbi elhelyezés nem szolgálja gyermek érdekét: kevésbé alkalmassá vált a másik fél a szülői felügyeleti jog gyakorlására, ám mindenekelőtt a gyermek érdekében áll a változtatás. Tisztázni kell, hogy a gondozás és nevelés a gyermek érdekeinek megfelelő e. Fontos szempont, hogy a gyermek élete gyökeresen ne változzon meg alapos ok nélkül. Ilyen ok lehet: nem járatja iskolába, elhanyagolja, iszik stb. a gondozó szülő. Lényeges, hogy együttműködési és tájékoztatási kötelezettség nem teszi lehetővé a gondozó szülőnek, hogy önkényesen kizárja a másik felet a szülői jog gyakorlásából, kapcsolattartásból.

II.) A gyermektartásdíj mértékének módosítását a jövőben akkor lehet kérni, ha a tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amelynek következtében a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti.

Nem kérheti a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a körülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kellett, vagy akinek a körülmények megváltozása felróható.  Az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, köteles – a kötelezett egyidejű értesítése mellett – a bíróságnak bejelenteni, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. Az e kötelezettségének elmulasztásából eredő kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint felel.

A kialakult gyakorlat szerint a megváltoztatására a tartás megállapításánál figyelembe vehető  bármelyik körülmény alapot adhat, így a gyermek tényleges szükségleteinek, megváltozása is. A tartás megállapításának alapjául szolgáló körülmények lényeges megváltozása esetén a már megállapított gyermektartásdíj leszállításának helye van.

Ilyen lényeges körülmény változás lehet az, ami okán nem várható el a korábbi tartás mértéke. Fontos, hogy ne szenvedjenek hiányt a gyermekek a korábbi tartáshoz képest a változtatást követően. Amennyiben tehát a tartást nyújtó szülőnél bekövetkezett változás nem veszélyezteti a gyermek ellátásának képességét, nem megalapozott a tartásdíj csökkentése.

Ha a tartásdíj indokolatlan, túlzó, már nem nincs a gyermeknek olyan szükséglete, amely azt indokolná, helye lehet a tartásdíj újrarendezésének.

A tartásdíj „rendes” részébe a gondozás, nevelés, tartás, élelmezés stb. költségei esnek; a rendkívüliek többe között: a tábor, a tb által nem finanszírozott orvosi ellátások, sporttevékenység.

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

 

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • Elérhetőségek

    • Cím: Laky Adolf utca 18
      Budapest
      1145
    • Telefon: +36 70 632 85 52 - Mobil
    Web Analytics