I. Elsőfokon egyesbíró jár el alapból, bár ez pertárgyérték függvénye. Ha nem támadják meg a döntését, akkor az jogerős válik. Ha megtámadják, megy az ügy másodfokra, ott hármas tanács van: tanácselnök, előadó- , és „ alvó ” bíró. Higgyük most el, hogy mindannyian ismerik az ügyet, bár ha nincs ki a létszám kerítenek egy tartalék bírót - fekete ruhában (talár) lila szegéllyel körben a vállánál - a pihenőszobából, nem baj ha nem az épp folyó per a szakága (büntető / polgári, azokon belül is x féle), az a fontos, hogy a létszám legyen ki, mert " csak bírót " említ a perrendtartás. Nota bene a játékvezető is bíró, plusz ő is feketébe tolja, ráadásul neki sípja is van és gyakran dönt hármas tanácsban a partjelzőkkel, de őt még videóbíró is segíti. Mindkét bírónak megvan a befolyása a szabályos játék kikényszerítésére. Előbbi: bírságol, előállíttat, elvezettet; utóbbi: lapot oszt, szabadrúgást ítél, kiállít.
Az elsőfokú döntés fellebbezése a rendes jogorvoslat. Másodfokon mindenképp jogerős ítélet születik, illetve nem, mert új eljárásra is utasíthatják az elsőfokú bíróságot - az viszont végzés, nem ítélet - , hiszen akkor nem az ügy érdemében döntöttek.
Másodfok után – ha az ügy érdemében született döntés (ítélet) - már csak rendkívüli jogorvoslat lehetséges: perújítás és felülvizsgálat. Itt tehát ugyanúgy van jogerő, ha marasztalt a bíróság végrehajtják, csak közben folyik még eljárás, hogy a jogerőt kikezdje valahogy a rendkívüli jogorvoslattal.
A felülvizsgálat alapja a jogszabálysértő döntés. A perújításé olyan (új) TÉNY, amelyet nem ve(het)ett figyelembe bíróság - döntésekor még nem volt ismert -, plusz ha figyelembe vette volna, kedvezőbb határozat születik a perújító félre nézve. ***
II. Az adott esetben fizetési meghagyás lett jogerős egy távközlési szerződés alapján, pörgött a tőke és a kamat a 7 év alatt, majd végrehajtották. Menet közben derült ki, hogy a hírközlési hatóság kötelező érvényű döntést hozott, amely erre az esetre is vonatkoztatható, és amely kedvezőbb bírósági határozatot eredményezett volna. A hatósági döntést pedig a jogerő után tudta meg a perújító fél.
A konkrét esetben volt kézbesítési vélelem megdöntése is, mert a perújításra csak 6 hónap van, de az is rendben lement.
Első körben a perújítás megengedhetősége kérdésében kell(ene) dönteni a bíróságnak, tehát, hogy egyáltalán lehet e helye perújításnak: ha igen, akkor újra az egész – kereset, bizonyítás stb. - és hadd szóljon.
Ebben az ügyben viszont szerencsére elkövette azt a hibát a elsőfokú bíróság, hogy felhívta a perújító felet a bizonyítékok előterjesztésére ( a rá nézve kedvező hatósági döntés benyújtására ), majd ezt követően döntött úgy, hogy nincs helye perújításnak.
A perújítás megengedhetősége kérdésében döntő másodfokú bíróság viszont azt mondta: ha egyszer az elsőfok a bizonyítékokat is bekérte, akkor érdemben foglalkozni kívánt az üggyel, ami azt is jelenti, hogy a perújítás megengedhetősége mellett döntött. A másodfok tehát végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, egyúttal új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot.
És innen szép a dolog igazán, mert miután anno fizetési meghagyás lett jogerős, a túloldalnak 7 év után kellett volna keresetlevelet előterjesztenie, plusz az elévülés megszakadását igazolnia, amibe már bele sem ment, mert a távközlési cuccok (elektronikus hírközlés /net, teló/ ) elévülési ideje egy év, az meg 6x volt meg eddig...
Az eredmény: a 7 évvel ezelőtti jogerős fizetési meghagyás, és az azt követő végrehajtás, - meg ugye gépjármű forgalomból történő kivonása - kuka (pontosabban: hatályon kívül helyezve), lehet szépen visszaküldeni a szabálytalanul levont pénzeket, meg persze a sikeres perújítás perköltségét is.
A perújított nem is vállalkozott keresetlevél írására, elismerte a perújító által előadottakat.
Ettől persze még ez a döntés is támadható bár praktikusan kizárt, mert az első fokú eljárásban meg sem kísérelt védekezés után azt is meg kellene magyaráznia a perújítottnak, mi nem tetszett neki az elsőfokú döntésben, ha egyszer kifejezetten elismert mindent. Nincs tehát az ügyben vita, a perújítási eljárásban bizonyosan, a (polgári)bíróság meg leginkább csak jogvitákat bírál el.
dr. Tokár Tamás
ügyvéd
Megjegyzés:
*** Vannak apróbb részletszabályok, de a legjellemzőbb esetre tértem ki, azt is a régi perrendtartás alapján.
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról:
XIII. Fejezet
Perújítás
A perújítás esetei
260. § (1) A jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha
a) a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna;
b) a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes;
c) a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak;
d) a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a felek bármelyike csak akkor élhet perújítással, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki.
(4) Az (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással csak az a fél élhet perújítással, akinek az iratot hirdetmény útján kézbesítették, és kizárólag akkor, ha a 101. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket a bíróság az elsőfokú eljárásban vagy egyéb perorvoslatban a fél hibáján kívül álló okból nem mondhatta ki, és a fél a hirdetményi kézbesítést követő eljárást nem hagyta jóvá.
(5) A lakás kiürítése iránti kérelemnek helytadó, a lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító ítélet ellen, valamint a végrehajtási igényperben hozott ítélet ellen - a per főtárgya tekintetében - perújításnak helye nincs.
261. § (1) A perújítási kérelem előterjesztésének határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűvé tenni.
(2) Az ügyész - ha az eljárásban nem vett részt - az alatt a határidő alatt terjeszthet elő perújítási kérelmet, amely a kérelem előterjesztésére a felek részére is rendelkezésre áll.
(3) Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével perújításnak helye nincs; e határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
262. § Az ítélet elleni perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával perújításnak a bíróság által jóváhagyott egyezség ellen is helye van, a 260. § (1) bekezdésének a) pontja alapján azonban csak akkor, ha a perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényről vagy bizonyítékról (ítéletről, határozatról) az egyezség megkötésekor nem tudott.
262/A. § A jogerős ítélet ellen a Kúria határozata alapján a XXIV. Fejezetben meghatározottak szerint perújításnak van helye a 361. § a) pontja szerinti esetben.
A perújítási kérelem előterjesztése és elbírálása
263. § (1) A perújítási kérelmet a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani (93. §). A kérelmet a fél jegyzőkönyvbe is mondhatja (94. §).
(2) A perújítási kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, s annak megváltoztatása iránt kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemben meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait; ha a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, ennek okait elő kell adni.
264. § Ha a perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével terjesztették elő, a bíróság azt tárgyalás kitűzése nélkül, hivatalból elutasítja.
265. § Ha a perújító fél az első tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet hivatalból elutasítja; az ellenfél mulasztása a tárgyalás megtartását nem gátolja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a perújító fél kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg.
266. § (1) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a 260-262. §-ban meghatározott előfeltételei fennállanak-e. A megengedhetőség körében a 260. § (1) bekezdésének a) pontjával kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon. A bíróság a tárgyaláson a perújítás érdemében is tárgyalhat és határozhat; ha azonban célszerűnek látszik, a perújítás megengedhetősége kérdésében külön tárgyal, és végzéssel határoz.
(2) Ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja, az érdemi tárgyalást kitűzi, illetőleg a tárgyalást érdemben folytatja, ellenkező esetben pedig a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasítja.
(3) Ha a bíróság a perújítási kérelem megengedhetősége tárgyában külön hoz határozatot, határozata ellen külön fellebbezésnek van helye; ilyen esetben az érdemi tárgyalás csak a határozat jogerőre emelkedése után folytatható.
(4) A 262/A. § alapján előterjesztett perújítási kérelem esetében a perújítás a törvény erejénél fogva megengedett, arról a bíróságnak külön határozatot hoznia nem kell.
266/A. § A 260. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással előterjesztett perújítási kérelmet az elsőfokú bíróság - ha azt a 264. § alapján hivatalból nem utasítja el - az iratokkal együtt a perújítás megengedhetősége és érdeme tárgyában való döntés végett felterjeszti a másodfokú (felülvizsgálati) bírósághoz, ha a hirdetményi kézbesítés szabályait a másodfokú (felülvizsgálati) eljárásban sértették meg. Ebben az esetben az eljárásnak csak az érvénytelenséggel érintett szakaszát kell megismételni. Egyebekben a másodfokú (felülvizsgálati) bíróság a 265. és 266., valamint a 267. és 268. § megfelelő alkalmazásával jár el.
267. § (1) A perújítás megengedése esetében a pert a kérelem korlátai között újból kell tárgyalni; a keresetváltoztatásra a 247. § (1) bekezdése irányadó.
(2) Ha a perújítás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a megtámadott ítélet végrehajtását, közbenső ítélet elleni perújítás esetében pedig a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti; a feleket - ha a tárgyaláson jelen vannak - a felfüggesztés tárgyában meg kell hallgatni. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.
268. § A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest a perújítási kérelemmel megtámadott ítéletet hatályában fenntartja, illetőleg annak egészben vagy részben hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz.
269. § Amennyiben a jelen fejezet másként nem rendelkezik, a perújítási eljárás során a bíróság az általános szabályok szerint jár el. A határozathozatalra, valamint a határozatok elleni perorvoslatokra szintén az általános szabályok irányadók.
