Ingatlan Adásvétel, Ajándék, Illeték, Adózás, Tulajdoni Lap

Az apaság vélelme

 

Annak az alapvetések miszerint „házasságban fogant gyermek apja a férj” (1) a családi státusz rendezésére irányuló társadalmi érdek az elsődleges oka. A jogi vonatkozások (gyerektartás, öröklés stb.) tisztázása biztosítja, hogy a gyermek mindenképp tartozzon valakikhez, még ha ez a kötelék biológiai alapon sokszor meg is kérdőjelezhető. (A „kakukkfiókák” arányát a közvélekedés 10%-ra taksálja, de ez a kutatások szerint túlzottan optimista elképzelés.)

A klasszikus eset, amikor a férjnek kételyei támadnak, és megtámadja az apasága vélelmét. Előfordulhat viszont olyan helyzet is, hogy a házasfelek által tudott és elismert tény ellenére kényszeríti a férjre az apa szerepét a törvény.

Ügyfelem - a férje által is - tudottan az új párjától esett teherbe. A házasság felbontását viszont nem sürgette egyikőjük sem. Ez a "kényelmes" megoldás egészen addig tűnt jó ötletnek, amíg ki nem derült számukra, hogy a gyermek mindenképp a férj - azaz ügyfelem volt párja - nevére kerül a törvényi vélelem miatt még akkor is, ha megvan az igazi apa, el is ismeri az apaságát és ezt a férj sem kérdőjelezi meg.

A gyermek státusza ugyanis nem lehet rendezetlen. Ha pedig van férj, a jogszabály egyértelműen válaszolja meg a kérdést.

Miután az ügyfelem nem szerette volna, hogy gyermeke a férje vezetéknevét kapja, (és utólag - rengeteg macerával – kelljen elintézni a "lemondást" illetve az apaság elismerését) igyekeznünk kellett. A válás lebonyolítása ilyen rövid idő alatt szinte lehetetlen, de a szerencse mellénk szegődött.

Az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 18.§ (2) b) pontja csak az alábbi három feltétel egyszerre történő teljesítése esetén teszi lehetővé az „azonnali” válást:

 a felek

• között legalább három éve megszakadt az életközösség,
• igazoltan külön lakásban élnek,
• rendezték a közös gyermek elhelyezését és tartását.

Minden más esetben békítéssel kezdődik az bontóper, majd pedig harminc napon túli időpontra tűzhet ki új tárgyalási időpontot a bíróság.(2)

A (vélelem alapján) „közös” gyerek az adott esetben még csak „útban volt” – azaz jog szerint (még) nincs -, így ezt a feltételt teljesítettük. Az életközösség megszakadásának időpontjára elegendő volt nyilatkozatot tenni. Minthogy a házasfelek szerették volna lezárni a dolgot, nem volt kérdés ilyen tartalmú egyező nyilatkozatuk.

A gond a harmadik feltétellel volt. A külön lakásban élést ugyanis okirattal kell igazolni. Itt szegődött mellénk a szerencse. A férj ugyanis – épp a bontóper napját megelőző pontosan három évvel és 3 nappal – a házasfelek közös címéről - a lakcímkártyája tanúsága szerint - másik címre jelentette be magát. És ez az alig több mint háromévnyi „különélés” tette lehetővé, hogy maradéktalanul megfeleljünk a törvény előírásainak. (3)

A házasság felbontása tehát azonnal megtörtént, a felek tudomásul vették az ítéletet, így az jogerős.

A jogerős ítélet birtokában az ügyfelem hozzámehet a születendő gyermeke apjához, reményeink szerint még a szülés előtt. (4) A gyermek tehát (már az új) házasságban fog születni. Ha pedig a státuszát nem kérdőjelezi meg senki – ilyen személy pedig  nem nagyon akad, – akkor a szüléskor már csak az új házassági anyakönyvi kivonatnak lehet jelentősége. (5)

Ez még akkor is így van a törvény szerint, ha a gyermek nyilvánvalóan másik házasság fennállta alatt fogant.

dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

 

 

Megjegyzés:

(1) 1952. évi IV. törvény, Csjt. 35.§ (1) „A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.”

(2) Pp. 285.§ (4) 4) "Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot."

(3) Ha jobban belegondolunk az ügyfelem késedelme kifejezetten kapóra jött, hiszen ha előbb adjuk be a keresetlevelet, valószínűleg korábban tárgyalják az ügyet. Ez esetben viszont nem lett volna meg a három év különélés, így kötelező lett volna békíteni a feleket, halasztani a tárgyalást azaz a baba mindenképp ezen korábbi házasság fennállta alatt érkezett volna; természetesen a válófélben lévő férj nevére.

(4) Az első tárgyaláshoz képest pontosan egy hónapra írták ki az ügyfelemet, így nem várhattuk meg az ítélet postázására a - bíróság rendelkezésére álló - 30 napot. (Utólag kiderült, jól tettük.) Az ítélet írásba foglalására egyébként 8 nap van. Ennek elteltével szorgalmasan telefonáltam, ügyintézővel egyeztettem - a bíróval aláírattattuk - majd az ügyfelem személyesen vette át az ítéletet, (amit egyébként elgépeltek, így ott a helyszínen ki is javíttatta) és már szaladt is az anyakönyvvezetőhöz, hogy azonnal egybekelhessen (születendő) gyermeke apjával.

(5) Csjt. 35.§ (3) "Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni."

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne kérni, az alábbi űrlap kitöltésével vegy fel velem a kapcsolatot.


Nyomtatás E-mail

Elérhetőségek

  • Cím: Laky Adolf utca 18
    Budapest
    1145
  • Telefon: +36 70 632 85 52 - Mobil
Web Analytics