Válóper, Bontás, Közös Megegyezés, Szülői Felügyeleti Jog, Tartásdíj, Kapcsolattartás, Lakáshasználat

Cikkek, Publikációk

Hol élünk?!

Tanút kellett (volna) képviselnem egy büntetőügyben. Miután tárgyalásommal ütközött az időpont felhívtam a nyomozóhatóságot, tegyük át máskorra.

Erre azt a szóbeli tájékoztatást kaptam – szemben az idézésben is szereplő szöveggel (Büntetőeljárásról szóló törvény, Be. 80.§) -, hogy nem tehetik át az időpontot, merthogy amúgy sem lehetek jelen, hiszen az ügyfelem nem a bűncselekmény sértettje (Be. 85.§ (4) bek.)

A Be. 80. § szerint: „ A tanú érdekében meghatalmazott ügyvéd járhat el, ha a tanú a jogairól való felvilágosítás céljából ezt szükségesnek tartja. A tanút erről az idézésében tájékoztatni kell.”

A Be. 85. § (4) bek. szerint : „A sértett tanúkénti kihallgatásánál jelen lehet az érdekében eljáró ügyvéd, aki a tanúnak felvilágosítást adhat a jogairól, de más tevékenységet nem végezhet, és a vallomást nem befolyásolhatja. A kihallgatást követően az arról készült jegyzőkönyvet megtekintheti, és észrevételeit írásban vagy szóban előterjesztheti.”

Kérdéses, hogy a fenti két szakaszt hogyan lehet úgy alkalmazni, hogy azok ne - teljes egészében - üssék egymást. A 80.§ mindenkire (minden tanúra) vonatkozik, a 85.§ (4) bekezdése pedig olyan kivételt teremt az általános szabály alól, amely értelmetlenné és alkalmazhatatlanná teszi a főszabályt.

/ Ha valakit pl. megvernek, ő lesz a cselekmény sértettje, vele ott lehet az ügyvédje a kihallgatásánál. De vajon mi a helyzet, ha pl. állami intézmény a sértett. Ebben az esetben ugyanis áttételesen valamennyien sértettek vagyunk, de legalábbis nehéz szelektálni az intézmény volt és jelenlegi vezetője illetve dolgozói között „sértett -tanú” alapon. /

Az ügyvéd jelen – kihallgatáskor – mostantól csak a sértett tanú mellett lehet, ami eleve értelmetlen, hiszen ebben az esetben a sértettnek és az ügyésznek - általában – egyező szándéka, hogy – akár a nyomozóhatóság (pre)koncepciója szerint - feltárják a bűnügyet. Így nincs köztük érdekellentét, tehát itt az ügyvéd szerepe lényegében felesleges, hiszen semmi olyat nem tud a sértett tudomására hozni (csak a kihallgatásról beszélek!!!), amit az ügyész ne tudna és főleg (ne adj’ Isten), ne akarna. /

Minden más tanú kihallgatása esetében fontosabb – sőt nélkülözhetetlen - volna az ügyvédje személyes jelenléte, például az elkövető barátja, mint tanú esetében. (Mit mondhat, kérhet, észrevételezhet; nehogy véletlenül egy „jegyzőkönyvben felejtett” /esetleg ki sem mondott/ szó miatt vegyenek nem várt fordulatot az események).


http://www.mobil.tokar.hu/components/com_jce/editor/tiny_mce/plugins/article/img/pagebreak.png);">

A 2012. január 1-től hatályos új szabály alapján viszont minden más (nem sértett) tanú kihallgatásánál kizárt az ügyvéd jelenléte (1), pedig épp ezen „más”tanúk esetében lenne rá igazán szükség, hiszen itt már lehet (nyilván van is) az állam (ügyész) és a tanú között érdekellentét.

Az új szabályt tehát úgy írták, hogy legyen is ügyvéd (a látszat miatt), meg ne is.

Ahol lehet, ott nem kell; ahol kell, ott nem lehet.

Ugyan mit takar az ügyvédi eljárás úgy általában, ha az ügyvéd személyes jelenléte nem megengedett? A tanú érdekében hogyan járhat el praktikusan másként? A felvilágosítás adása - ami a kihallgatás függvényében értelmezhető elsősorban - az egyedüli eszköz, ami az eseményeket párhuzamosan követi és néha kicsit esetleg elébe megy, a többi csak utána kullog. Az utólagos észrevételezés elég szerény lehetőség, ha egyszer már valami bekerült a jegyzőkönyvbe.

Az ügyvédi tevékenyég így válhat végül teljesen formálissá, pedig az ügyvédi jelenlétnek van azért praktikus (emberi) oldala is. (Most hagyjuk a dolognak azt a részét, hogyan lehet a tanúból gyanúsított…) :

• Számtalanszor nem az kerül jegyzőkönyvbe, amit a tanú diktál. Vajon meg meri tenni ilyenkor a magára hagyott tanú, hogy kérjen, kérdezzen, sőt akár megtagadja a jegyzőkönyv aláírását egészen addig, amíg nem javítják ki az elhangzottaknak megfelelően a vallomását?
• A jegyzőkönyvet azért írják alá, hogy utólag ne lehessen – olyan könnyen - megkérdőjelezni az abban foglaltakat. Ha (csak) ketten vannak bent a kihallgatáskor - eltérő erőpozícióban -, vajon kinek mekkora szava lesz – utólag – egy aggályos körülmény tisztázásánál?
• Az ügyvéd puszta jelenléte is garancia, hiszen általában nem megy el addig két ember egymás közt, mint mikor az eseményeknek harmadik személy is tanúja.

• Ha korrekt, törvényes(?!) az eljárás, ugyan miért ne követhetné az eljárás menetét bárki? Vajon mit titkolhat a nyomozóhatóság, amit nem láthat harmadik személy?


Nekem nagyon úgy fest, hogy a módosított Be. nem is titkoltan rejti magában a visszaélésszerű jogalkalmazás lehetőségét.

A lehetőségeket pedig - az emberek már csak ilyenenek - ki is szokták használni…

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalóthttp://jogpont.blog.hu/

 

dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Megjegyzés:

(1) Különösen visszás a fenti rendelkezés annak fényében, hogy a jogi képviselő eddig is csak ellenőrzés mellett érintkezhetett a tanúval a kihallgatás során. Kizárólag fogva tartott terhelt (gyanúsított, vádlott) esetében volt lehetősége négyszemközti (ellenőrzés nélküli) kommunikációra a feleknek. Utóbbi rendelkezések abból fakadbak -az ügyvédi titok mellett (hol van az már…), hogy a vádlott – a tanúval szemben – szinte minden eszközt felhasználhat (akár valótlan nyilatkozatot is tehet saját védelmében), így ilyen irányú tanáccsal is ellátható.

Aki szabadlábon védekezhet, örüljön annak. Sokszor az sem kis öröm.  Ha meg bezárták, akkor annak, hogy kettesben (is) lehet a védőjével.

Míg tehát a terhelt (gyanúsított, vádlott) - jogait tekintve - nagyságrendileg megőrizte eddigi pozícióját (néhány közismert kivételtől eltekintve), a tanú büntetőeljárási helyzete teljesen kiszolgáltatottá vált.

Nyomtatás E-mail

Az apaság vélelme

 

Annak az alapvetések miszerint „házasságban fogant gyermek apja a férj” (1) a családi státusz rendezésére irányuló társadalmi érdek az elsődleges oka. A jogi vonatkozások (gyerektartás, öröklés stb.) tisztázása biztosítja, hogy a gyermek mindenképp tartozzon valakikhez, még ha ez a kötelék biológiai alapon sokszor meg is kérdőjelezhető. (A „kakukkfiókák” arányát a közvélekedés 10%-ra taksálja, de ez a kutatások szerint túlzottan optimista elképzelés.)

Közös megegyezéses bontás              Szülői felügyeleti Jog
A klasszikus eset, amikor a férjnek kételyei támadnak, és megtámadja az apasága vélelmét. Előfordulhat viszont olyan helyzet is, hogy a házasfelek által tudott és elismert tény ellenére kényszeríti a férjre az apa szerepét a törvény.

Ügyfelem - a férje által is - tudottan az új párjától esett teherbe. A házasság felbontását viszont nem sürgette egyikőjük sem. Ez a "kényelmes" megoldás egészen addig tűnt jó ötletnek, amíg ki nem derült számukra, hogy a gyermek mindenképp a férj - azaz ügyfelem volt párja - nevére kerül a törvényi vélelem miatt még akkor is, ha megvan az igazi apa, el is ismeri az apaságát és ezt a férj sem kérdőjelezi meg.

A gyermek státusza ugyanis nem lehet rendezetlen. Ha pedig van férj, a jogszabály egyértelműen válaszolja meg a kérdést.

Miután az ügyfelem nem szerette volna, hogy gyermeke a férje vezetéknevét kapja, (és utólag - rengeteg macerával – kelljen elintézni a "lemondást" illetve az apaság elismerését) igyekeznünk kellett. A válás lebonyolítása ilyen rövid idő alatt szinte lehetetlen, de a szerencse mellénk szegődött.

Az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 18.§ (2) b) pontja csak az alábbi három feltétel egyszerre történő teljesítése esetén teszi lehetővé az „azonnali” válást:

 a felek

• között legalább három éve megszakadt az életközösség,
• igazoltan külön lakásban élnek,
• rendezték a közös gyermek elhelyezését és tartását.

Minden más esetben békítéssel kezdődik az bontóper, majd pedig harminc napon túli időpontra tűzhet ki új tárgyalási időpontot a bíróság.(2)

A (vélelem alapján) „közös” gyerek az adott esetben még csak „útban volt” – azaz jog szerint (még) nincs -, így ezt a feltételt teljesítettük. Az életközösség megszakadásának időpontjára elegendő volt nyilatkozatot tenni. Minthogy a házasfelek szerették volna lezárni a dolgot, nem volt kérdés ilyen tartalmú egyező nyilatkozatuk.

A gond a harmadik feltétellel volt. A külön lakásban élést ugyanis okirattal kell igazolni. Itt szegődött mellénk a szerencse. A férj ugyanis – épp a bontóper napját megelőző pontosan három évvel és 3 nappal – a házasfelek közös címéről - a lakcímkártyája tanúsága szerint - másik címre jelentette be magát. És ez az alig több mint háromévnyi „különélés” tette lehetővé, hogy maradéktalanul megfeleljünk a törvény előírásainak. (3)

A házasság felbontása tehát azonnal megtörtént, a felek tudomásul vették az ítéletet, így az jogerős.

A jogerős ítélet birtokában az ügyfelem hozzámehet a születendő gyermeke apjához, reményeink szerint még a szülés előtt. (4) A gyermek tehát (már az új) házasságban fog születni. Ha pedig a státuszát nem kérdőjelezi meg senki – ilyen személy pedig  nem nagyon akad, – akkor a szüléskor már csak az új házassági anyakönyvi kivonatnak lehet jelentősége. (5)

Ez még akkor is így van a törvény szerint, ha a gyermek nyilvánvalóan másik házasság fennállta alatt fogant.

dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

 

 

Megjegyzés:

(1) 1952. évi IV. törvény, Csjt. 35.§ (1) „A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.”

(2) Pp. 285.§ (4) 4) "Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot."

(3) Ha jobban belegondolunk az ügyfelem késedelme kifejezetten kapóra jött, hiszen ha előbb adjuk be a keresetlevelet, valószínűleg korábban tárgyalják az ügyet. Ez esetben viszont nem lett volna meg a három év különélés, így kötelező lett volna békíteni a feleket, halasztani a tárgyalást azaz a baba mindenképp ezen korábbi házasság fennállta alatt érkezett volna; természetesen a válófélben lévő férj nevére.

(4) Az első tárgyaláshoz képest pontosan egy hónapra írták ki az ügyfelemet, így nem várhattuk meg az ítélet postázására a - bíróság rendelkezésére álló - 30 napot. (Utólag kiderült, jól tettük.) Az ítélet írásba foglalására egyébként 8 nap van. Ennek elteltével szorgalmasan telefonáltam, ügyintézővel egyeztettem - a bíróval aláírattattuk - majd az ügyfelem személyesen vette át az ítéletet, (amit egyébként elgépeltek, így ott a helyszínen ki is javíttatta) és már szaladt is az anyakönyvvezetőhöz, hogy azonnal egybekelhessen (születendő) gyermeke apjával.

(5) Csjt. 35.§ (3) "Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni."

Nyomtatás E-mail

Az apaság vélelme

Annak az alapvetések miszerint „házasságban fogant gyermek apja a férj” (1) a családi státusz rendezésére irányuló társadalmi érdek az elsődleges oka. A jogi vonatkozások (gyerektartás, öröklés stb.) tisztázása biztosítja, hogy a gyermek mindenképp tartozzon valakikhez, még ha ez a kötelék biológiai alapon sokszor meg is kérdőjelezhető. (A „kakukkfiókák” arányát a közvélekedés 10%-ra taksálja, de ez a kutatások szerint túlzottan optimista elképzelés.)

A klasszikus eset, amikor a férjnek kételyei támadnak, és megtámadja az apasága vélelmét. Előfordulhat viszont olyan helyzet is, hogy a házasfelek által tudott és elismert tény ellenére kényszeríti a férjre az apa szerepét a törvény.

Ügyfelem - a férje által is - tudottan az új párjától esett teherbe. A házasság felbontását viszont nem sürgette egyikőjük sem. Ez a "kényelmes" megoldás egészen addig tűnt jó ötletnek, amíg ki nem derült számukra, hogy a gyermek mindenképp a férj - azaz ügyfelem volt párja - nevére kerül a törvényi vélelem miatt még akkor is, ha megvan az igazi apa, el is ismeri az apaságát és ezt a férj sem kérdőjelezi meg.

A gyermek státusza ugyanis nem lehet rendezetlen. Ha pedig van férj, a jogszabály egyértelműen válaszolja meg a kérdést.

Miután az ügyfelem nem szerette volna, hogy gyermeke a férje vezetéknevét kapja, (és utólag - rengeteg macerával – kelljen elintézni a "lemondást" illetve az apaság elismerését) igyekeznünk kellett. A válás lebonyolítása ilyen rövid idő alatt szinte lehetetlen, de a szerencse mellénk szegődött.

Az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 18.§ (2) b) pontja csak az alábbi három feltétel egyszerre történő teljesítése esetén teszi lehetővé az „azonnali” válást:

 a felek

• között legalább három éve megszakadt az életközösség,
• igazoltan külön lakásban élnek,
• rendezték a közös gyermek elhelyezését és tartását.

Minden más esetben békítéssel kezdődik az bontóper, majd pedig harminc napon túli időpontra tűzhet ki új tárgyalási időpontot a bíróság.(2)

A (vélelem alapján) „közös” gyerek az adott esetben még csak „útban volt” – azaz jog szerint (még) nincs -, így ezt a feltételt teljesítettük. Az életközösség megszakadásának időpontjára elegendő volt nyilatkozatot tenni. Minthogy a házasfelek szerették volna lezárni a dolgot, nem volt kérdés ilyen tartalmú egyező nyilatkozatuk.

A gond a harmadik feltétellel volt. A külön lakásban élést ugyanis okirattal kell igazolni. Itt szegődött mellénk a szerencse. A férj ugyanis – épp a bontóper napját megelőző pontosan három évvel és 3 nappal – a házasfelek közös címéről - a lakcímkártyája tanúsága szerint - másik címre jelentette be magát. És ez az alig több mint háromévnyi „különélés” tette lehetővé, hogy maradéktalanul megfeleljünk a törvény előírásainak. (3)

A házasság felbontása tehát azonnal megtörtént, a felek tudomásul vették az ítéletet, így az jogerős.

A jogerős ítélet birtokában az ügyfelem hozzámehet a születendő gyermeke apjához, reményeink szerint még a szülés előtt. (4) A gyermek tehát (már az új) házasságban fog születni. Ha pedig a státuszát nem kérdőjelezi meg senki – ilyen személy pedig  nem nagyon akad, – akkor a szüléskor már csak az új házassági anyakönyvi kivonatnak lehet jelentősége. (5)

Ez még akkor is így van a törvény szerint, ha a gyermek nyilvánvalóan másik házasság fennállta alatt fogant.

dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Megjegyzés:

(1) 1952. évi IV. törvény, Csjt. 35.§ (1) „A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.”

(2) Pp. 285.§ (4) 4) "Ha a bontóperben tartott első tárgyaláson a felek nem békülnek ki, az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróság a tárgyalást elhalasztja, egyben felhívja a feleket, hogy három hónapon belül írásban kérhetik az eljárás folytatását, ellenkező esetben a per megszűnik. A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot."

(3) Ha jobban belegondolunk az ügyfelem késedelme kifejezetten kapóra jött, hiszen ha előbb adjuk be a keresetlevelet, valószínűleg korábban tárgyalják az ügyet. Ez esetben viszont nem lett volna meg a három év különélés, így kötelező lett volna békíteni a feleket, halasztani a tárgyalást azaz a baba mindenképp ezen korábbi házasság fennállta alatt érkezett volna; természetesen a válófélben lévő férj nevére.

(4) Az első tárgyaláshoz képest pontosan egy hónapra írták ki az ügyfelemet, így nem várhattuk meg az ítélet postázására a - bíróság rendelkezésére álló - 30 napot. (Utólag kiderült, jól tettük.) Az ítélet írásba foglalására egyébként 8 nap van. Ennek elteltével szorgalmasan telefonáltam, ügyintézővel egyeztettem - a bíróval aláírattattuk - majd az ügyfelem személyesen vette át az ítéletet, (amit egyébként elgépeltek, így ott a helyszínen ki is javíttatta) és már szaladt is az anyakönyvvezetőhöz, hogy azonnal egybekelhessen (születendő) gyermeke apjával.

(5) Csjt. 35.§ (3) "Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni."

Nyomtatás E-mail

Végrehajtás

 

(Elektronikus fizetési meghagyás és végrehajtás) 

Kézbesítési vélelem megdöntése végrehajtási eljárásban

Végrehajtási eljárás jogerős ítélet birtokában indítható, de annak logikailag illetve jogszabály szerint csak akkor lehet(ne) helye, ha az adós önkéntes teljesítése elmarad.

Az alábbi kellemetlenség magánemberként ért ugyan, de rávilágított egy sor általános érvényű szakmai problémára:

a társasházi közös költségemet egy összegben szoktam rendezni az év közepe felé és előfordul, hogy addigra elfogy a közös képviselő türelme. Fentieknek az a folyománya, hogy fizetési meghagyásos eljárást indít velem szemben majd – miután időközben befizetem a közös költséget - azt meg is szünteti.

Volt azonban egy eset, amikor tudtomon kívül lezajlott a teljes fizetési meghagyásos eljárás, amelyről sajnos – ki tudja miért - nem értesültem; így nem is mondtam ellent. Beállt a jogerő, fizettem. A kézbesítés vélelmének medöntésére nem látszott esély.

Eltelt majdnem egy teljes év és a végrehajtó levele fogadott az ajtórésben… Hamar kiderült, hogy az általam korábban már rendezett jogerős fizetési meghagyást vitte végrehajtóhoz a közös képviselő és nem elég, hogy foglalásra készültek, de végrehajtási jogot is bejegyeztek a lakásomra. Erre azért elég dühös lettem.

A végrehajtótól azt a tájékoztatást kaptam, hogy „formailag szabályos” okiratokat kapott a végrehajtást kérőtől, így jobban teszem, ha fizetek. Időt kellett nyernem, így részletfizetést kértem gondolván; hogy a(z alaptalanul) lerótt végrehajtási díjat - tartozatlan fizetés címén - majdcsak behajtom egyszer a végrehajtást kérőn, de legalább addig is, amíg a bíróság dönt a végrehajtási eljárás megalapozatlanságáról, leszáll rólam a végrehajtó.

Ezt követően mind a bíróságnak, mind a közös képviselőnek, mind a végrehajtónak jeleztem, hogy a számlakivonatok tanúsága szerint már közel egy évvel az eljárás megindítását megelőzően rendeztem a tartozásom.

Miután a közlemény rovatban fel is tüntettem mire tekintettel utalok, érthetetlen, hogy az utalást követő egy évvel hogyan kerülhetett sor végrehajtási eljárás megindítására, ha csak nem úgy, hogy a végrehajtást kérő téves adatokat szolgáltatott, vagy esetleg rosszhiszeműen járt el.

A közös képviselővel kénytelen voltam közölni, hogy bármennyi és bármilyen című tartozás is áll fenn az adott ingatlan illetve közös-költség vonatkozásában, azokat külön-külön kell érvényesíteni. Így az időközbeni esetleges tartozás semmiképpen sem lehet alapja a(z) – okafogyottan, illetve a végrehajtási kérelem előterjesztésének időpontjában még tartozás (és főleg újabb jogerős ítélet!!!) hiányában folyó végrehajtási eljárásnak.

A fentieket egyébként a közös képviselő elismerte (ti. a végrehajtási eljárás megalapozatlanságát), de ezzel a lakásomat terhelő végrehajtási jog problémáját még nem oldottam meg…

Az nyilvánvaló volt, hogy a bejegyzett végrehajtási jogot (a tőkeösszeget és járulékait) törölni kell a lakásom tulajdoni lapjáról, de a végrehajtó - a törlést megelőzően - követelte az addigi eljárásának valamennyi költségét, amit a közös képviselő – kisebb unszolásra – végül ki is fizetett.

A gond mindössze annyi volt, hogy a földhivatal - pontosabban a vonatkozó jogszabály - szerint én vagyok a fizetésre kötelezett egy ellenem alaptalanul indult eljárásban bejegyzett végrehajtási jog törlése során; hiszen a törléssel én „szerzek”, én válok tehertől mentes jogosulttá; így engem terhel az ingatlan-nyilvántartási eljárás (végrehajtási jog törlés) 6.600.-Ft-os díja, az önkormányzat adóhatósága pedig – fizetés hiányában - adók módjára hajthatja be a „tartozásom”.

Miután az ügy megoldása és lezárása volt az elsődleges célom, ismét csak fizettem. Más helyett, illetve hibája miatt.

Fizetés hiányában ugyanis egy parttalan jogvitában találtam volna magam; ahol is objektív felelősség alapján terhelték volna rám az eljárás valamennyi költségét (plusz az ingatlan-nyilvántartási díjat), hiszen az illetékes önkormányzat adóigazgatási osztályán nem is foglalkoz(hat)tak volna a mögöttes jogvitával.

Így végül a végrehajtási díj részbeni és az ingatlan-nyilvántartási díj teljes megfizetésével – áttételesen és preventíven - a saját költségeimet minimalizáltam, amelyeket természetesen érvényesítek majd a közös képviselővel, illetve a társasházzal szemben. (1)

Dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Megjegyzés:

(1) Vártam, perbe bocsátkoznak-e vagy esetleg egyezkednek, hiszen a tévedésüket már a végrehajtó előtti eljárásban elismerték, így a jogvita kimenetele nem lehetett kétséges, A költségeim adottak és igazoltak voltak - ügyvédi munkadíj számláért nem kell a szomszédba menni -, a dühöm pedig feláras. Végül belátták a dolgot és a tárgyalás előtti napon kifizettek, így elálltam a pertől. Mindez az eredeti kérésem négyszeresébe került... mondanom sem kell, hogy nekik. Remélem tanultak belőle és legközelebb körültekintőbben járnak el. 

 Ügyvéd árajánlato kügyvéd térkép  ügyvéd viccek 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről Dr. Gaál Edina üügyvéd Farkas Gábor Ügyvéd Füzi Tamás ügyvéd Mohos Gábor ügyvéd.  Varga G. Béla ügyvéd Zalai Péter ügyvédazonnali cegalapítás azugyved.hu dr. Földvári Mária ügyvéd dr. Molnár Anikó Ügyvédi Irodadrbodocs.hu drbodocs.hu ingatlan ugyved   drlanczi.hudrszekely.hu jogaszom.hujogiforum ingatlan jogimegoldasok.hu kft-alapitas.info mediatorugyved.hunet.jogtar.hu ügyvédi tv sipeco.hu valas.euvalasinfo.hu valaslexikon.hu válásinfo váláslexikon www.ugyved.hu ingatlan jogzsári zsuzsanna ügyvéd ügyvedvilag.hu Dr. Nemes Tamás Ügyvédi Iroda Dr. Tóth András Ügyvéd. Budapest Subasicz Éva ügyvéd aranyoldalak ügyvédaranyoldalak.hu ügyvéd bppbar.hu dr. Koncz Tibor ügyvédi iroda draradi.hu  drkonczugyvediiroda.hu drnemestamas.hukozoskepviselok.hu közösképviselő.hu subasiczevaugyved.hu    karterites.lap.hu karteritesijog.hu van  kerekesdr.hu kártérítés lapkártérítés net kártérítések.hunemvagyonikarterites.hupertarskereso.hu  Budapest ügyvéd 1. kerület Budapest ügyvéd 11. kerület Budapest ügyvéd 12. kerület  Budapest ügyvéd 13. kerület Budapest. ügyvéd  15. kerület Budapest ügyvéd 16. kerület Budapest ügyvéd 17. kerület Budapest ügyvéd 18. kerületBudapest ügyvéd 19. kerület Budapest ügyvéd 1o. kerület Budapest ügyvéd 2. kerületBudapest ügyvéd 20. kerület Budap est ügyvéd 21.  erület Budapest ügyvéd 22. kerület Budapest ügyvéd 23. kerület Budapest ügyvéd 3. kerületBudapest ügyvéd 4. kerületBudapest ügyvéd 5. kerület  budap  est ügyvéd 6. kerület Budapest ügyvéd 7. kerület Budapest ügyvéd 8. kerület Budapest ügyvéd 9. kerület Budapest ügyvéd I. kerület . budapest ügyvéd II. kerületBudapest ügyvéd III. kerület Budapest ügyvéd IV. kerület Budapest ügyvéd IX. kerület Budapest ügyvéd V. kerület Budapest ügyvéd VI. kerület Budapest ügyvéd VII. kerületBudapest ügyvéd VIII. kerület útvonal tervező budapest   kerület budapestbudapest xiv ingatlanos ügyvéd budapest budapest 14 budapest map budapest térképeBudapest ügyvéd. 14. kerületbudapest ingatlan. iroda   budapest térképe van útvonaltervező.  ügyvédek névsora budapest adásvétel ügyvéd budapest budapest 14 ker ingatlan ügyvéd budapestállás budapest 14. kerület ingatlanjogi ügyvéd budapest ingatlanjog ügyvéd budapest budapest 14. kerület önkormányzat    budapest xiv. kerület önkormányzatkamara budapest budapest metro terkep  ingyenes ügyvédi tanácsadás budapest. budapest 14 kerület térképe budapest thököly ingatlaniroda budapest budapest lakas ingatlanok budapest iroda bérlés budapest   ingatlanközvetítő budapestalbérlet budapest xi ingatlanközvetítő iroda budapest ingatlanirodák budapest kiado ingatlan budapest ingatlan irodák budapest ingatlanközvetítő. irodák budapest budapes  t keruletei olcso lakas budapest   jogi gyakornok budapestbudapest utca térképe budapest 14 kerulet budapest műholdas térképe budapest térképe kerületenkéntbudapest térképe utcakereső  okmányiroda budapest xiv budapest térképe kerületekkel ingatlan budapest ingatlan 60.000.- Ft adásvétel 60.000.- Ft költség 15.000.-Ft lakás 60.000.- Ft cég 30.000.- Ft Válás 50.000.- Ft pereskedés 100.000.-Ft cégalapítás 50.000.-Ft illeték 30.000.-Ft költségtérítés 18.000.Ft. ingatlan hatvanezer forint, adásvétel hatvanezer forint, költség. tizenötezer forint, lakás hatvanezer forint, cég harmincezer forint. Válás ötvenezer forint, pereskedés százezer forint, cégalapítás ötvenezer forint Ft, illeték. harmincezer forint költségtérítés tizennyolcezer forintbudapest térkép útvonaltervezőbudapest online térkép.

 

Nyomtatás E-mail

Önkényes elvétel - tiltott átengedés

 

Az ügyvédi munka számos nehézsége közül az egyik, hogy sokan csak akkor keresnek ügyvédet,  amikor már baj van. Ez a polgári peres  képviselet során is elő-elő fordul, a védői funkcióban  viszont tipikus, hiszen védőre a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén, a büntetőeljárás megindulásától kezdődően van  szükség. / Addig se ártana, de „ Nehogy már ilyenre költsünk! Gugli / fórum, fenn van minden okosság! ” /

Alig van olyan helyzet, amin ne lehetne rontani. Ilyen az is, amikor valaki laikusként maga igyekszik a saját, vagy más védelmére sietni.

A következő történet egy házibuliban indult. A hangulat már emelkedett volt, amikor előkerült ügyfelem motorja, amellyel barátja szeretett volna kerülni egyet. Sikerült. Fejre állt.

A szomszédok ijedtükben kihívták a rendőröket. A helyszínen felvett jegyzőkönyv szerint az érintettek ellentmondásba keveredtek. Ügyfelem  ugyanis azt mondta, hogy kölcsönadta a motort. Ez a járművezetés tiltott átengedése / Btk. 189.§ (1)/, hiszen vezetésre alkalmatlan személynek engedte át a (gépi  meghajtású) jármű vezetését.

Egy igaz barát ilyenkor ismerszik meg: ahol tud, segít. Tőle jött a  mentőötlet: nem adták oda, ő vette el. Még jobb. Ez a jármű önkényes elvétele /Btk. 327.§ (1)/, idegen  gépi meghajtású járművet jogtalanul vett el mástól.

Azt gondolhatnánk, valamelyik biztosan valótlan a két - egymásnak ellentmondó - állítás közül; és bárkinek  is legyen igaza, az egyik "elkövető” kizárólag a másikon keresztül  szabadulhat.  Az érintettek azonban nem akartak egymásnak rosszat. Amikor végigjárták a szakmabeli ismerősök széles körét (állítólag valami megyei kapitány is köztük volt nem, mintha jelentene ez bármit is), mindenütt azt az elkeserítő  választ kapták, hogy nincs mit tenni: mindent jegyzőkönyvbe mondtak  már – megmásíthatatlanul -, így valamelyiküknek el kell vinnie a balhét.

Szép feladvány. Melyikük  legyen az?

A történetbe ekkor csöppentem én.

Az rögtön látszott, hogy az „ittas járművezetés” vétségét / Btk. 188.§  (1) járművezetés ittas vagy bódult állapotban / nem lehet megúszni.

Az odaadták / elvették problémáját kellett ügyesen feloldani.

A két véglet túlságosan kategorikusnak tűnt. Az odaadom - nem  adom, elveszem - nem veszem nyilván szélsőértékek. A skála két széle  között kell, hogy legyen némi mozgástér! Aligha lehet véletlen,  hogy a Btk. szerint a fenti cselekmények csak szándékosan valósíthatóak meg, azoknak gondatlan elkövetési alakzata nincsen.

Azt ötöltem ki, miután a házibulikban a  kommunikáció nem feltétlen cizellált, hogy félreértés történt.

Megértettettettem  - de szép ez a magyar nyelv, ezt a műveltetést fordítsa le bárki! (Ennél talán csak a feltételes múlt idejű műveltető alakzat szebb...) - az érintettekkel, hogy elbeszéltek egymás mellett; hiszen az „Elvihetem a motort?” kérdésre, ugyan egy flegma „Igen.” volt  a válasz, amit hallani sem nagyon lehetett, ám ezt az igent aligha nem, sőt DE! egy lemondó, legyintő kézmozdulat követte. Ügyfelemnek nehezen ugyan, de unszolásomra  beugrott, hogy a kimondott igennel ellentétben az „Ugyan, hagyjál már!” gondolat járt a fejében, ahogy világosan utalt erre a kézmozdulata is.

A cimbora ezt a legyintést érthette félre, az "igen"-t nem is hallva, (nyilván) ezt vehette a motor használatára irányuló jóváhagyásnak.****

Az eljárás folyamán a hatóság előtt is világossá vált, hogy kommunikációs zavar vezetett a motor átadásához (a verbális és a nem verbális közlés ellentmondása / kétértelműsége kétségessé tette a szándékot), így sem az önkényes elvétel, sem a tiltott átengedés kapcsán nem került sor még csak gyanúsításra sem, nemhogy vádemelésre és főleg nem büntetés kiszabására! E két cselekményt ugyanis kizárólag „direkt”  (szándékosan) lehet elkövetni, „vé(le)tlenül” (gondatlanul) nem.

A szándék, illetve annak  kifejezésmódja döntő tényező: az eredmény bekövetkeztére irányuló " vágy ", mint felróható pszichés viszony ennek alapján minősíthető gondatlannak (elvárható körültekintés hiánya / könnyelmű bizakodás) vagy szándékosnak (belenyugvás / kívánás). A szándéktól (is) függően kerülhet sor aztán a gyanúsításra, szüntethető meg a megindult eljárás, állhat- vagy akár dőlhet meg a vád, illetőleg következhet be vagy éppen maradhat el a büntetőjogi felelősségre vonás.

Dr. Tokár Tamás

ügyvéd

*** " Szobrász vagyok, nem festő! " Mondta a legenda szerint Michelangelo, miután kipingálta a Sixtus-kápolnát; ha szabad e polihisztor-zseni gondolatát idefűznöm anélkül, hogy merném a mester életművéhez mérni a szakipari munkám.

**** Felmerülhet, hogy a helyszínen készült jegyzőkönyvben szereplő, illetve az utólagos vallomás hogyan viszonyulnak egymáshoz. Nos, valótlan nyilatkozat egyikben sem szerepel, legfeljebb az  utóbbi kicsivel részletesebb.

Fontos, hogy ilyen és ehhez hasonló esetekben, hogy idejében érdekezzen a megfelelő jogi segítség. Amennyiben bármilyen jogi kérdése van, forduljon bizalommal budapesti székhelyű ügyvédi irodámhoz.

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

 

Nyomtatás E-mail

  • Cím:Thököly út 58-60.,
    Budapest
    1146
  • Telefon: +36 70 632 85 52 - Mobil
    +36 1 343 44 36 - Iroda