Válóper, Bontás, Közös Megegyezés, Szülői Felügyeleti Jog, Tartásdíj, Kapcsolattartás, Lakáshasználat (2)
Üdvözlöm, dr. Tokár Tamás vagyok.
Üdvözlöm, dr. Tokár Tamás vagyok. Irodámban lehetőség van személyes konzultációra, elektronikus távközlési eszköz (telefon, videó) útján történő egyeztetésre; videotelefon útján történő aláírásra és okirati ellenjegyzésre / ingatlan- és cégeljárás /.
Amennyiben házassági perrel, kapcsolattartással, tartásdíjjal, lakáshasználattal, vagy szülői jogokkal; illetve ingatlannal vagy céggel kapcsolatos kérdése van, keressen az alábbi elérhetőségeimen, vagy tájékozódjon az alábbi linkeken.
Az ügyvédi munkadíjról - tanácsadástól kezdve az ellenjegyzésig, - a konkrétumok ismeretében tudok tájékoztatást adni.
Kérjen árajánlatot: 
tamas
+36706328552
Válóper, bontás, közös megegyezés BLOG
Kapcsolódó anyagok:
Tizennégy éves gyermek elhelyezése
Kapcsolattartás újraszabályozása
Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség
Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása
Házassági vagyonközösség megszűnése
Egyezség házassági bontóperben
A házastársi közös vagyon megosztása
Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj
Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj
Gyermektartásdíj megelőlegzése
Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség
A köznyelv nemigen tesz különbséget a bontó és a vagyonjogi kereset között, pedig a válóper gyűjtőfogalma ezt a két dolgot takarja.
Azért praktikus, hogy a bontó és a vagyonjogi per külön-külön, egymás mellett is működik, mert a házasság felbontásában általában hamarabb dűlőre lehet jutni, mint a közös vagyon elosztásának kérdésében. Így a megromlott házasság felbontását követően már nem keletkezik újabb közös vagyon, csak a bontásig bezárólag meglévő vagyontárgyak sorsát kell rendezni. A bontást követően a volt házastársak már – a vagyonjogi per alatti időben is – saját javukra szerezhetnek.
Házasságban maradásra kényszeríteni – saját akarata ellenére - senkit nem lehet bár a vagyon, mint a „jólét kényszere” sokakat maradásra bír. Ahogy tehát a boldogító igen is befolyásmentes, szabad elhatározásból eredhet csak, úgy a (boldogító) nem kimondása is hasonlóan egyedi döntés kell, hogy legyen. Ám míg a házasságot – az anyakönyvvezető előtt kimondott - két igen keletkezteti, a felbontásához elég egyetlen „nem”(1) is, amelyet a bontóperben meghozott ítélet „szentesít”.
Bármelyik fél dönthet tehát a bontás mellett egyoldalúan is, ám a válni nem akaró fél sok (eljárási) akadályt gördíthet házastársa, illetve a peres eljárás útjába több hónappal meghosszabbítva így a procedúrát.
Amennyiben viszont a felek tekintettel vannak egymásra, úgy a megegyezéses bontást választják és házassági vagyonközösséget megszüntető (pontosabban: közös vagyont megosztó) megállapodásban rögzítik a közös vagyonuk házasság utáni sorsát.
Hogy mi a praktikuma a megegyezésen alapuló bontásnak? Az, hogy nem kell hónapokon, sőt éveken át „kerülgetni” az ex-et, feltépni több év, sőt évtized sebeit, kiteregetni a családi szennyest, amely egy hosszadalmas perben óhatatlan. A peres eljárás során ugyanis a házasságkötés körülményeitől kezdve a házasság megromlásának okaiig bezárólag jegyzőkönyvezhetik a házasság teljes kórtörténetét.
A vagyonközösség egyezséggel történő megszüntetése, azaz a közös vagyon megosztása pedig azért jó, mert bármilyen rossz egyezség is jobb annál, mint amit a bíróság kénytelen a felekre „erőltetni”. A végső eszköz ugyanis a vagyon értékesítése, amely ha árverés útján történik, közel sem jelenti az elérhető legjobb kondíciókat.
Mindez nem jelenti és nem is jelentheti, hogy bárkinek is el kellene fogadnia házastársa megalázó vagyonmegosztási ajánlatát. Sőt! A házasság alatt igazolhatóan „külső forrásból” (ajándék, vagy öröklés címén) szerzett és kizárólag az egyik felet illető vagyontárgyak külön vagyoni jellege mellett illik kiállni.
Azon viszont érdemes időben elgondolkodni, milyen vagyonért milyen csatát vállal fel az ember. A közös vagyon nagyságához mérten jelentéktelen különbséggel megosztott vagyon nem biztos, hogy megér egy hosszadalmas pert. Mert bár a bontóper illetéke csak harmincezer forint (3), az igénybe vett jogi segítség is pénzbe kerül. Ha pedig a vagyonmegosztás során elszenvedett, vélt vagy valós vagyoni hátrány kompenzálásának ára – beleértve az igényérvényesítés maceráját is - eléri vagy meghaladja a követelt vagyon értékét, akkor a pereskedés (2) gazdaságilag nem racionális döntés, magyarul: rossz üzlet.
Az egyezség a bontó és a vagyonjogi perben is azt jelenti, hogy a felek belátják: a házasság menthetetlen, így valószínűleg jobban teszik, ha igyekeznek a jövőre koncentrálni, és megpróbálnak továbblépni. Ha ugyanis a házasságból már csak a közös vagyon maradt, nem biztos, hogy nagy kár érte. Ez utóbbi megállapításom persze csak akkor igaz, ha szerelmük hajnalán részletes házassági vagyonjogi szerződést kötöttek a házasulandók…
Dr. Tokár Tamás
ügyvéd
Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/
Megjegyzés:
(1) A házasság fenntartására vonatkozó „nem” a bontóperben - arra a bírói kérdésre, amely szerint: „kereseti kérelmével egyezően kéri-e felperes (illetve: a felek egyezően kérik-e) a házasság felbontását”; - valójában „igen”-ként hangzik el.
(2) Formálisan az egyezséget is a peres eljárás során kell előterjeszteni, amelyet a bíróság hagy jóvá. A felek tehát egyezség esetén is „pereskednek”, de ténylegesen nem ellenérdekű felek pozíciójából.
(3) Egyezség hiányában a bontóper illetéke mellett a vagyonjogi per illetékét is le kell róni, amennyiben a fél az 50%-os aránynál (törvényi vélelem) többet igényel magának a közös vagyonból. Az illeték összege a közös vagyon értékének felét meghaladóan igényelt rész 6%-a. Egyezséget kötni már csak az előbbiek miatt is szerencsés, hiszen egy ügyesen megkonstruált egyezség esetén még abban az esetben sem kell leróni a vagyonjogi per illetékét, ha a felek a Csjt. által vélelmezett aránytól kis mértékben eltértek.
