A házassági vagyonközösség megszűnik, ha a házassági életközösség megszűnik.

A kialakult gyakorlat szerint a házassági életközösség lélektani, erkölcsi és vagyoni összetevőkből áll és annak rendszerint tartalmi elemei a közös háztartás, a közös gazdálkodás, illetve a bensőséges személyi viszony.

A különélés az életközösség megszakadását jelenti. Nem állapítható meg viszont az életközösség végleges megszakadása például akkor, ha a házastársak érzelmileg elhidegültek, de köztük a közös háztartás és a gazdasági együttműködés megmarad.

Ez így kellően prózain hangzik, de nem is várható el több a Ptk.-tól és a kommentárjától.

Az életközösségnek nem csak a házasság végével, de azt megelőzően is lehet jelentősége: amennyiben az életközösséget házasság követi az életközösség kezdő időpontja – házasság fennállta – életközösség megszakadása egységbe olvadhat annak vagyonjogi következményeivel azaz a házastársi vagyonközösséggel együtt. (Másként alakul a helyzet például házasság alatti vagyonközösség megszüntetésnél, eltérő tartalmú házassági vagyonjogi szerződésnél.)

Ha például 2 évet együttélés után kötnek házasságot a felek, és a házasságot megelőző két évben szerzett értéket az egyik fél, azt jó eséllyel úgy próbálja majd különvagyonává tenni, hogy a házasságot megelőző életközösség fennálltát, illetve annak szakadatlan voltát igyekszik megkérdőjelezni. Például: találkozgattunk, csak egy bőröndöm volt ott, max a fogkefém stb.

A házasság végével is felmerülhetnek olyan kérdések, hogy bár ki nem állták a felek egymást, de mosott, főzött egyik a másikára (közös háztartás), ami az életközösség fennállta irányába mutat, azonban mérlegelni kell, hogy gazdálkodásuk mennyiben volt közös vagy esetleg elkülönült és ennek fényében lehet meghatározni az életközösség fennálltát vagy hiányát, amely kihatással lesz a vagyonközösség időtartamára, azaz például az érzelmi elkülönülés után szerzett vagyon sorsára.

Ha tehát az érzelmi elhidegülést követően szerez vagyontárgyat a házaspár az abból részesülni kívánó igazolni próbálja, hogy volt közös gazdálkodás a felek között (egy bankszámláról fizették a felek a kiadásaikat) a másik fél pedig előveheti, hogy már a hűtőben is külön polcon tartották az élelmiszert és ez a gazdálkodás elkülönülésére utal.

 

dr. Tokár Tamás

ügyvéd

Itt is is találhat még Önt is érintő érdekes olvasnivalót: http://jogpont.blog.hu/

Kapcsolódó anyagok:

Bontóper költségei

Tizennégy éves gyermek elhelyezése

Életközösség

Tartásdíj mértéke

Gyermekelhelyezés

Kapcsolattartás újraszabályozása

Kapcsolattartás, tájékoztatási kötelezettség

Gyermektartásdíj

Bontóper Egyezsége

Szülői Felügyelet és tartásdíj megváltoztatása

Szülői felügyeleti Jog

Szülői felügyelet (I.), tartásdíj (II.), kapcsolattartás / folyamatos - időszakos / (III), lakáshasználat (IV.) – egyezség

Közös megegyezéses bontás

Apaság vélelme

Házassági vagyonközösség megszűnése

Egyezség házassági bontóperben

A házastársi közös vagyon megosztása

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

A házassági per axiómái

CSOK-os ingatlanok hátrányai

Szülői jog, kapcsolattartás, tartásdíj

Szerződéskötési tanácsok

Szabálysértési bírság

Gyerek vagyonszerzése

Kiskorú cég-öröklése

Gyermektartásdíj megelőlegzése